10 dolog, amit egy női műsorvezető megtanult a rádiós karrierje során

10 dolog, amit egy női műsorvezető megtanult a rádiós karrierje során

Az LBC népszerű műsorvezetője összegezte tapasztalatait.

autumn_is_here.jpg

Forrás: Alchetron

Az LBC anglia "legbeszélgetősebb" rádiója. Alapvetően talk műfajban nyomulnak, annak is az élő, betelefonálós szegmensében, amelyhez nagyon sok intuíció, emberség és éberség kell a műsorvezetők részéről.

Emma Barnett most ezt hagyta ott és összegezte tapaszatalatait a The Telegraph-nak ebben a cikkben.
Érdemes belekukkantani eredetibe is, de most megpróbáljuk összegezni az ő pontjait arról, hogy milyen tapasztalatai voltak az elmúlt években a mikrofon mögött.
Természetesen ezt is érdemes az angol kulturközegben értelmezni, ott, ahol teljesen máshogy állnak a rádióhoz, mind alkotói, mind hallgatói részről.

1. Az emberek több mindent megosztanak a rádióban, mint azt a barátaikkal tennék

Egy férfi telefonál be az éjszakai műsorba. Egy padon ül, nem messze a házától, ahol a szülés utáni depresszióban szenvedő feleségét hagyta. Ki tudja miért, de Emma műsorát hívta, ahol elmondta bánatát azzal kapcsolatosan, hogy már nem tudja hogyan javíthatná meg a házasságát és akkor ott élő adásban megtört.
Sírni kezdett és kiadott magából mindent.
A hívás után százak telefonáltak be, hogy felajánlják segítségüket, tapasztalataikat.

A műsorvezetőnőnek az elmúlt években többször volt alkalma éjszaka műsort vezetni. A rádió egyébként is egy arctalan műfaj, tehát egy nagyfokú bátorságot ez már adhat, de megfigyelése szerint a nyitottság az éjszaka folyamán - mégha csökken is a potenciális hallgatók száma - a sötétség leszálltával csak növelszik.
Sokkal nyitottabbak az emberek egy éjszakai műsorban!

2. A beszéd szabadsága néha veszélyes lehet

Egy betelefonálós műsor azért rejteget veszélyeket is. Hiába a producer általi előszűrés(!), sok angol csak bekamuzza a mondanivalóját, aztán adásban robbant.
Emma tanácsa az, hogy

ne szégyelljük használni a mikrofon fader gombját. 

Nagyon könnyen elfajulhat a helyzet, így ha az élőhöz ragaszkodtok, és a témátokhoz is, akkor ne sajnáld "elbúcsúztatni" az egyre hevesebb hangot és véleményt megütő hallgatót.

Forrás: Priscilla Du Preez

3. Soha nem tudhatod ki hallgat

Emma elmesél egy történetet, amelyben éppen a The Sun harmadik oldalán található szép lányokat vette célkeresztbe, amikor betelefonált az egyik legismertebb Nap Lánya.
Adásban jelentette be, hogy visszavonul a hiányos öltözetű fotózástól. Az egyik legjobb beszélgetése kerekedett belőle a műsorvezetőnek.

4. A rádió életet adhat

A műsorvezetőnő azt mondja:

Egész egyszerűen a rádió hatalmat ad azoknak, akik gyakran erőtlennek érzik magukat.

Ezt akkor szűrhetjük le a legjobban, ha egy igazán fontos témába kezdünk és sorra kezdenek el villogni a betelefonálókat jelző kis lámpák.

Forrás: rawpixel

5. A klasszikus közösségi hálózat

Barnett kisasszony meglátása az:

A rádiók - különösen a talk rádiók - tulajdonképpen a klasszikus közösségi hálózatoknak felelnek meg.

A műsorvezető megoszt egy friss hírt, kommentál valamit, vagy feltesz egy kérdést és a hallgató AZONNAL, abban az időben válaszol minden nap minden órában. És ennek szerkesztetsége is minimálisabb, mint az interneten, ahol még az időbeliség síkjai is elcsúsznak egymáson. 

6. A trollok hallgatnak és beszélnek is!

Emma átlagosan 10-15 embert blokkol a Twitter-ről egy héten, de őket szinte ismeri is, mert mindegyik blokkolás a műsora végén történik.
A trolljai ugyanis rendszerint betelefonálnak hozzá.
Ismerős, ugye? Ahogy jönnek sorba az ismerősnek jelölések a Facebook-on...?

7. A rádióhoz ragaszkodás egy törzsé formál

Amikor a műsorvezetőnő először ült adásba, akkor valakinek a helyére ült. Az első két hétben rengeteg gyalázkodó levelet és üzenetet kapott.
Bár nem volt mit tenni, elfogadta, hogy hiányzik a hallgatóknak a korábbi műsorvezető, de belátta, hogy neki nincs férfi hangja és nem ugyanazok a nézetei. Többé már nem.

Ugyanis számára ez bizonyította a legjobban a rádió kötődését a hallgatóival, amit a műsorvezetőkre és a programra építenek.

A rádió nem olyan, mint a többi médium.

Ez személyes. Ez hallható. Ez egy az egyhez szól. És ezért szeretjük Emmával együtt...

Forrás: Anthony DELANOIX

8. A nők szeretik a női hangokat

Ellentétben azzal a városi legendával, hogy a nők nem szeretik más nők hangjait Barnett felidézi, hogy bekerült  a három legnépszerűbb műsorvezető közé az LBC-n.

A rádiónak még mindig az egyik legtisztességesebb "módszere" van, hogy kiegyenlítse a nemek közötti egyenlőtlenséget. Ennek ellenére még mindig létezik a kaszt, a női műsorvezetők kasztja. Ez jóval mélyebbre vezet, mint ez a cikk, de érdekes csak átfuttatni egyszer ezt a gondolatmenetet...

9. Egy megbocsátó társ kulcsfontosságú

Korábban már Lauscher Zoli is írt nálunk arról, amiről Emma is. Amíg az újságíróknak van idejük arra, hogy meggondolják mit osztanak meg az életükkel kapcsolatosan, a rádióban könnyebben szalad ki a szánkon egy-egy történet a párunkkal kapcsolatosan. Ehhez bizony kell egyfajta megértés...

10. Mindig bízz a majomban!

Emma Barnett felidézi, hogy az egyik legjobb tanács amit kapott az indulásakor, az volt, hogy ne a hideg-rideg mikrofonnak beszéljen, hanem egyenesen egy embernek. 

A rádiózás egy beszélgetés

- ezt mondta magának mindig az elején. Hogy segítse a helyzetét, a rádiós karrierje első három hónapjában egy kis plüssmajmot vitt be a stúdióba és neki mondta el az adott információt, ami után várta a telefonálókat.
Kis idő után nyugdíjba küldte a partnert, de ő, a majom azért még időnként feltűnik...

A kép csak illusztráció. 
Forrás: Denisse Leon

Számomra egy valami érződött a kollegine cikke során:

Ha nem adsz magadból, akkor nem is kapsz vissza.

Ennek alapján,de főleg a hiányosságokat és a stílus különbségeket figyelembe véve mit láttok?
Itthon mit mondhat el egy női műsorvezető:mit tanult meg? 

Beszélgessünk erről is egy keveset!
Köszönjük szépen!

Forrás: The Telegraph