Erre kell koncentrálnunk, hogy jobb legyen a kapcsolatunk a közönségünkkel

Megdöbbentő összefüggésre leltem rá egy pedagógusoknak szóló előadás kapcsán.

Forrás: rawpixel on Unsplash

A legtöbbször, amikor műsort készítünk - és ez lehet rádió, tévés, Facebook, podcast, bármilyen tartalom - arra hegyezzük ki a készülő kontentet, hogy 

• tájékoztassunk
• szórakoztassunk
• tájékoztatva szórakoztassunk - esetleg fordítva.

Ez azonban az esetek többségében valamilyen tudás átadással jár. 

Forrás: Educo Philippines

Tudunk valamit közlekedésről, egy híres emberről, az időjárásról és azt megpróbáljuk átadni, szinte frontálisan. Hasonlatosan, mint ahogy egy tanár - a legtöbb esetben - teszi a diákoknak.
A minap Uzsalyné Pécsi Rita előadásán vettem részt. Ő a neveléstudományok doktora, aki egy különleges, lelkiségre alapuló nevelési módszer, a Kentenich-pedagógia kutatója.

Az előadás nagy része arról szólt, hogy amit mi a legtöbbször tapasztalunk, de főleg tapasztaltunk az iskolában az az IQ fejlesztésére szolgál, amely főleg a tudatosság szintjén nyilvánul meg. Ez, ha modellezni kellene egy ember "belsejét", vagy agyát, akkor kb. 11 mm-t tenne ki a felső rétegekben. Az alatta található, tudatalatti, főleg érzelmi szint pedig 6 km-t(!!!). Őrületes mélység és lehetőség, amely nagyobb részt teszi ki egy ember milyenségét. 
Azaz rövidre fordítva: 

racionalitás helyett emocianalitás, IQ helyett EQ!

Na, erre kell hatni, ezt kell megcélozni ahhoz, ha fejleszteni és egyben hatást elérni szeretnénk egy diáknál. A mi konkrét esetünkben ugyanez vonatkozik a speciális tanár-diák helyzetünkkel.
Vagyis

a célunk nem az ismeret átadás, hanem a hallgató, fogyasztó érzelmei kapcsán az elköteleződés elérése.

És ez nem manipuláció, mert mind ezen törekvésnek az alapja a küldő - tanár - fél lelkesedése, elhivatottsága és érzelmi bevonódottsága.

Hogyan lehet ezt elérni?

Az érzelmi területek megbirizgálásának az alapja

az ÉLMÉNY!

A kiugróan, érzelmi skálán ható megszólalás és műsor igazi veleje, ha mindenkor arra törekszünk, hogy élményt adjunk a hallgatónak, az érzelmeire próbáljunk hatni.    

Ezentúl a másik fontos eszköz a közösségi élmény, a valódi kapcsolat megteremtése a cél. Azt kell megmutatni a hallgatónak, hogy "jó dolog együtt lennünk". Az ő és a mi kapcsolatunk túl mutat a funkcionalitásunk.
Emlékeztek ugye a Radiocafé-re?
Ahogy ezt a minket hallgató ember megtapasztalja és megérzi, sokkal többet kap tőled/tőlünk/a rádiótól/a rádiózástól, mint szimpla információ.

Ekkor élményt kap!

Minden pátoszosságon túl, állj meg egy kicsit és gondold át úgy, ezt az egészet, hogy megvizsgálod:

Vajon nem nagyobb élmény lenne így megközelítve, az élmény adás szemszögéből műsort készíteni

mintsem csak az információ átadásként gondolni rá?

Nagyon érdekel a véleményed!
Teljesen elrugaszkodott gondolat?

Írd meg nekünk!