Miért egyre nehezebb szeretnünk a zenét, amit játszunk?

Miért egyre nehezebb szeretnünk a zenét, amit játszunk?

Egy érdekes jelenségre bukkantam a minap, ami sok mindent megmagyarázhat.

popzeneheader.jpg

(Forrás: Simon Abrams on Unsplash)

Nagyon szeretem az Index Ma is tanultam valamit c. rovatát. Hétköznapi módon írnak az élet olyan területeiről, amit jócskán átitat a tudomány, vagy máskor a történelem egy-egy olyan szeletéről adnak összefoglalót, amellyel embereket lehet lázba hozni e kevésbé szeretet tudományterület iránt. 

A hétvégén a Miért utáljuk a mai popzenét? címmel született egy írásuk, ami számunkra rádiósoknak is nyújt némi magyarázatot bizonyos jelenségekkel kapcsolatban. Ez pedig egyszerre hat ki a hallgatóinkra és egyszerre saját magunkra is. 

A mágikus száma a 33

A jelenség nagyon egyszerűen összefoglalható:

bizonyos életkor fölött több mint normális, hogy viszolygunk a modern popzenétől

És ennek nem a zene az oka, nem is az ugyanilyen könnyen felfedezhető retro-jelenség, hanem az ún. ízlés befagyás jelensége, azaz a taste freeze.

Ez a jelenség részben neurológiai okakkal is magyarázható. Az agy fejlődése 35 éves korunkig megszámlálhatatlan szakaszon megy át, és csak szépen lassan különülnek el az érzelmekért és a racionális gondolkodásért felelős agyterületek. Ezek megléte azért is fontos, mert mindegyike kellhet ahhoz, hogy értsük és élvezzük a zenét. Ugyanekkor jelentős változáson megy keresztül a memória is: ahogy egyre több zenét ismerünk meg, egyre több viszonyítási pontunk lesz, ami alapján értékelni fogjuk az újabb és újabb zenéket.

A legfrissebb kutatások megmutatták, hogy az agy azon területe, amely felelős például a társas kapcsolatokért, az empátiáért, a megértésért és több befogadást segítő személyiségjegyért - azaz tudományosul fogalmazva a prefrontális kéreg - akár a harmincas-negyvenes éveinkig is szépen fejlődhet. Ott azonban egész egyszerűen megáll. 
Ez nagyjából egybevág azzal a jól felfedezhető tendenciával, hogy

az emberek nagyjából 33 éves koruktól kezdik el nem szeretni a mai popzenét 

- írja az Index kiegészítve azzal a ténnyel, hogy nagyjából negyvenéves korunktól kezdve már nem is hallgatjuk a legfrisebb dalokat.

(Forrás: Unsplash.com)

Van bőben adat

Természetesen ez az attitűd csak úgy értendő, hogy önmaguktól a kocsiba ritkán, vagy semmikor nem lökik be Cardi B legújabb dalát. 
Mindez a tendencia azzal is jár, hogy a legújabb, a streaming szolgáltatók által is biztosított big data alapján is elmondható, hogy 33 éves korunkra nem feltétlenül a popzenét utáljuk meg, hanem az ízlésünk válik kifinomultabbá. Sőt, ez az az életkor, amikor nyitottabbak leszünk más, eddig nem feltétlenül ismert műfajok és előadók iránt, miközben a nagy kedvencek megmaradnak.

Érdekesség, hogy egy gyerek születése négy évvel előbbre hozhatja az ízlés befagyás jelenségét.

(Forrás: Unsplash.com)

Mit jelent ez a rádiózásban?


A hallgatói oldalról talán azon érdemes egyet rugóznunk, hogy mennyire szeretnénk negyven főlé lőni? Ha nagyon, akkor a Post Malone dalokat kevesebb amplitudóval kell berotálnunk, ha ők hallják/hallhatják, amíg az ő korosztályuknak megfelelő tinizenéket egy fokkal többször. 

Ebben az egészben még érdekesebb a saját oldalunk.
Nagyon sokszor moroghatnak a kollégák, hogy mi ez a trágya, amit játszunk?
Mivel kiörögedőben vagyunk mindnyájan - és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb a fiatal rádiós - olyan apró húzásokat lehet hasznos meglépnünk, mint a slágerlistás műsorba csak huszonéves fiatalt ültetni lépés. 
Egy most negyvenes éveit taposó tapasztalt kolléga nem fogja megérteni és nem tud olyan természetességgel lelkendezni egy most menő toplistás dal iránt, mint a korban a felmérésnek megfelelő társa. És ez teljesen rendben van, lásd az előzőekben leírtaktat.
Dalok bemutatásánál ezt az érzést nehéz megtalálni egy negyvenesnek, de éppen ezért ő ül ott és nem más, mert ezt is képes megugrania. 

Emellett az ízlés befagyás jelensége mutatja meg, hogy mekkora profizmus kell ahhoz, hogy valaki zeneiszerkesztőként dolgozzon. Objektíven kell átlátni, hogy mi az, amit szerethetnek mások, miközben nem csak a személyes ízlését, hanem az olyan természetes agyi folyamatokat is ki kell zárni, mint a korral egyre többet feltűnő taste freeze.

(Forrás:Miesepeters)

Te észrevetted magadon a "tüneteket"?
Zeneiszerkesztő vagy?Zenével foglalkozol? Írd meg nekünk kérlek, hogy zárod ki ezt a folyamatot!

Köszönjük!

A témáról, azaz a taste freeze-ről ITT is olvashatsz egy rövidet. Az Index cikkét pedig ITT találod. 
Egyébként, ha már Index, akkor nagyon ajánlom a "szülinapos" Lakihegyi adótoronyról szóló összefoglalójukat is.