Mi a valaha volt legjobb dal?

Mi a valaha volt legjobb dal?

Ha létezik ilyen akkor nekünk játszani kell. Ez a mai hipotézisünk.
Aztán majd összerakjuk milyen a legjobb dal.

legjobbdalheader.jpg

(Forrás: Vincent Chan on Unsplash)

Tudományos felmérés, kutatás egész sok mindenre született már a történelem során. Természetesen a zene sem kerülhette el a maga felmérését, ezen belül a zeneipar átlagos összeterméke a dal sem. A Gizmodo összegezte ebben a cikkében azt a törekvését, amelyben a legjobb dalt kereste, de tudományos szempontból:
Arra keresték a választ, hogy habár a zene élvezete és szeretete szubjektív, létezik-e dal, vagy létezik-e valamilyenféle dal, amely könnyebben élvezhető?

Mi a világ legjobb dala?
Nem is olyan régen a zeneszerző Tom Cox tweetelte ki ezt a filozófikus gondolatot:

 Ebben azt taglalja, hogy vajon mi lehet a világ legjobb dal?  Minek után egy jót vitatkozott ezen az internet megállapodtak abban, hogy

a világ legjobb dala az 1982-es Toto és az Africa.

A Gizmodo újságírói többféle szakembert is megkérdeztek a legjobb dal státusz mögötti egyéb attribútumokról, akik ezeket a válaszokat adták:

Daniel Glaser - Neurológus King's College London

Van valami mód arra, hogy tudományosan meghatározzuk, hogy mi tesz valamit jó dallá?

Egy dal tesztelésének legjobb módja, még mindig az emberi reakciókon alapszik. Meg tudjuk mérni, hogy az emberek hogyan reagálnak dalokra mindennek pedig egész sok eszköze lehet: kezdve az agy szkennelésével, beleértve az agy által termelt különböző vegyianyagok szintjének mérését is - mondjuk például a dopaminét, amely egy belső jutalmazási rendszerhez kötődik, és akkor is termelődik, amikor egy jó lejátszási listát összeállítunk. Viszont kevésbé tudományos, de ugyanolyan hatásos, ha a mosolyért felelős arcizmokat nézzük.

Vannak olyan vegyi anyagok, amelyek akkor termelődnek, ha egy általunk élvezhető dalt hallunk?

Még mindig nem rendelkezik a tudomány olyan jó modellekkel, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy leírjuk, mi tesz jóvá egy dalt, még akkor is, ha mesterségesen már tudunk készíteni egyet. A mély tanulási hálózatok, egyfajta mesterséges intelligenciák képesek művi módon osztályozni a zeneműveket, és képesek olyan dalokat mutatni az egyénnek az előzetes zenehallgatási szokásai alapján, amelyek neki szinte biztosan tetszeni fognak. Itt azonban nagyon nehéz a tudományosat az egyéni érdekektől és vágyaktól külön választani. 

Bizonyos zenei műfajok másképpen befolyásolják az emberek agyát?

A műfajokról szólva érdekesség az, hogy a zenei műfajok hallgathatóságát és szimpátiáját nagyban befolyásolja a korai életszakaszban tapasztalt zenei élmények, amelyek két éves korig bezárólag érhetnek minket - de egyes esetekben, egyes zenei elemeknél ez mindössze csak hat hónap lehet. Ezután az agyunk már rááll meghatározott dolgokra, szóval ha szeretnénk, hogy a gyerekünk elkötelezett hiphop-os legyen, akkor hallgattasunk vele két éves koráig Notorius B.I.G.-t.

Amy Belfi - Pszichológus doktor New York University

Miért reagálunk bizonyos dalokra rendkívül negatívan?

Vannak érdekes kutatások, amelyek azt mutatják, hogy az emberek a "zenei hedonizmus" tekintetében a spektrum különböző pontjain állnak. Egy nagyon kis csoport például a világban úgy él, hogy a zenei anhedoniát éli meg, azaz egyáltalán nem szeretik a zenét. Ez nem azt jelenti, hogy rosszul vannak, ha zenét hallanak, hanem egyszerűen csak annyit, hogy nem szeretik, nem kapcsolják be, nem vágynak rá.

A legtöbb ember pozitívan reagál a zenére. A spektrum másik végén azok állnak, akik hyper hedonisták, ha zenéről van szó, ők nagyon, sőt annál is jobban szeretik a zenét és egész egyszerűen forr a vérük, ha zenét hallgathatnak. 

Vannak olyan tulajdonságok, amelyek "jóvá" tehetnek egy dalt?

A pszichológia legnagyobb kihívása, különösen, ha zenét vizsgálunk, az, hogy vannak egyéni különbségek. Nem mindenkinek ugyanúgy esik. Számos tanulmányban beszámolnak arról, hogy milyen pozitív folyamatok indulnak el az egyénben, ha az általa hozott zenét hallgathatja. Így tulajdonképpen összehasonlítható a vágyott és szeretett zene, a nem vágyott zenével. Természetesen a saját zenénk irányába sokkal, de sokkal jobban reagálunk. 

A én kutatásom inkább a zenére adott válaszra összpontosít, nem pedig annak - mármint a zenének - a sajátos tulajdonságaira, hiszen nem tudunk olyan zenét választani, amely mindenkinek tetszik, hacsak nem olyan embereket válogatunk ki, amelyek nagyjából homogén csoportot alkotnak. Viszont még ekkor is kihívást jelent választani egy dalt. Ha tudnánk mi tesz tökéletessé egy dalt, már dollármilliókat kerestünk volna.

David Poeppel - pszichológus professzor New York University

Milyen gyors egy tipikus dal?

Vannak számok arról, hogy milyen gyors egy tipikus zene, függetlenül attól, tetszik-e vagy sem? Nagyon sok zenét kellett és kell megvizsgálni, hogy ezt meghatározzuk, korszakokon átívelő módon. Átlagosan a zene lejátszásnak sebessége két hertz, azaz két fordulat másodpercenként, amely 120 ütem/percet jelent lefordítva. Nagyjából. A műfajokon és zenei korszakokon keresztül ez egy tipikus zenei ráta, amely önmagában meglepő. Gyorsabb, mint a szívverés és lassabb, mint a beszéd.

Miért ragaszkodunk bizonyos dalokhoz egész életünkben, miközben másokhoz egyáltalán nem?

Az egyik legkeményebb dolog tudományos szempontból, hogy megpróbáljuk kitalálni hogyan is működik az ízlés. Az az ízlés, amely nem csak az emberek között, de a saját korszakában is többféleképpen létezik. A pubertás korban megszeretett dalokra valamiért sokkal jobban emlékezünk - lásd példának azokat a dalokat, amelyeket akkor hallgattál, amikor először szerelembe estél. De olyan is van, hogy visszamenőleg nem hiszed el, hogy hogyan szerethettél egy adott előadót, vagy zenekart. - helló Backstreet Boys.
Mindez azt mutatja, hogy még a saját esztétikai tapasztalatod is megváltozhat az életed folyamán. Tehát,

amely zenemű változásokat, boldogságot és izgatottságot hoz az életedbe veled marad hosszú időn át.

Minden idők legjobb dala lenne a Toto-tól az Africa?

Tulajdonképpen kiderült, hogy a Toto a zenészek között is rendkívül emlékezetes és kifinomult tud lenni. Azok a dalok nagy odafigyeléssel készültek, amelyek a zenészeket is megérintették. Ha én mint tudós szólhatok, akkor

az Africa a legjobb dal, amely valaha készült.

Sok minden ugyan nem derült ki a cikkből, de az biztos, hogy jó néhány tudományosabb szelelet kaptunk abból a tortából, amely a zenét jelenti. Külön-külön jó rágódást kívánunk rajta!

Szerinted is az Africa a legjobb dal? Mi tesz, vagy tehet legjobbá egy dalt?
Írd meg nekünk!

Forrás: Gizmodo