15 érdekesség a magyar rádiózás napján a magyar rádió kezdeteiről

Mivel ez egyfajta ünnep, fontos, hogy a kezdetekre visszatekintsünk. Összegyűjtöttünk 15 érdekességet a "történelmünk" előttről.

(A téglási 4-ssss Rádió 2001-ből)

1. Puskás Tivadar már 1881-ben kísérletezett a Telefonhírmondó elődjével a "dalműtelefonnal". Egyszeri próbálkozásra futotta.
2. A Telefonhírmondó adása a budapesti Magyar utca 6. szám alatt működött négy szerkesztővel és mintegy száz munkatárssal. Ma kb. ennyien dolgoznak csak a Kossuth Rádióban.
3. „Mint a méhkasra, rajzanak be és ki a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak a beérkezett táviratokat, híreket és külföldi újságokat. Egy külön terem arra szolgál, hogy telefon útján érintkezzék a szerkesztőség a külvilággal. Kilenc telefon áll a tudósítók és a gyorsírók rendelkezésére. Külön összeköttetésben van a szerkesztőség a képviselőházzal és külön telefonvonal közvetíti a börzetudósításokat. Az így beérkezett híreket feldolgozva és szépen leírva megkapják a felolvasók, akik felváltva olvassák fel az e célra szánt készülékek előtt egy e célra berendezett szobában a kiadásokat" - írta az Ország-Világ az indulás évében. 
   
4. Az első hírszóró adó – a 250 wattos csepeli adó stúdiója – 1924-ben egy lepukkant bútorszállító kocsi volt.
5. A műsorokat még nem úgy lehetett eleinte hallgatni, mint most egy gomb benyomásával. Az akkori detektoros rádiók sokkal inkább a telefonokra emlékeztettek, amelyeken fülhallgatón keresztül lehetett az adást hallgatni. 
6. A rádió első elnöke Kozma Miklós egyben MTI elnök is volt. Működése alatt igyekezett a rádiót függetlennek tartani a politikai propagandától. Tanító, nevelő és szórakoztató funkciót kívánt a rádiónak.
7. A rádiót elsősorban fővárosi értelmiségi, tisztviselő és kereskedő réteg hallgatta a kezdetekben.
8. Az indulás után a gyermekeket délutánonként két mesemondó szórakoztatta, Oszkár bácsi (Szalay Oszkár) és Bergengóc bácsi (Zsombók Zoltán) személyében. 
   (Egy lelkes rádió hallgató)
9. A legnépszerűbb zenei műsor a cigányzene volt.
10. Az első műsorigazgatót, Szőts Ernőt mai szóval a rádió első menedzserének is simán tekinthetjük. Megfűzte az először idegenkedő zenészeket, énekeseket, prózai színészeket, írókat és tudósokat, hogy vegyenek részt az élő előadásokban. Szőts Ernő ötlete volt az a máig élő szokás, hogy műsorzáráskor a Himnusszal köszönjenek el a hallgatóktól. 
11. „Barna mahagónidoboz, bűvös szekrény, ékszertartó, zengő kalit, kincseskamra, néha lomtára, papírkosára, szemetesládája, sőt köpőcsészéje mindenféle hangnak, mely a föld és ég között lármáz. Fogom vele az egész világot. Rádióm azonban még hatalmasabb. Az engem fog, aki szintén egy világ vagyok, fog és nem ereszt.”  - írta Kosztolányi Dezső a Szavak a rádióról és a távolbalátásról művében.
12. 1932-ben indult be a „Budapest II", azaz a második rádióprogram.
13. A Sztójay-kormány 1944-ben betiltotta minden külföldi rádióállomás hallgatását. 
14. A déli harangszó 1928. április 1-jén, a Budapesti Egyetemi templomból hangzott el először.
15. A Szabó család 1959-től 2007-ig futott 2500 epizóddal.
    (A Szabó Család)