"Ez a szakma formál engem, sokat hozzátesz a személyiségemhez" - Staféta Juhász Gergellyel

Juhász Gergely számomra az a "kaméleon", aki minden rádiós környezetben profi tud, és akar lenni. Amikor a Slágernél dolgozott is akartam hallgatni az általa játszott zenéket, mert egyszerűen hallgatóként is kedvet csinált hozzá, és most a Music FM zenei igazgatójaként valamint a Music Killers főszerkesztőjeként/műsorvezetőjeként is ugyanezt érzem. Két különböző környezet, de ugyanaz a lelkesedés, amelyből most egy jó nagy szeletet kapunk. Ráadásul könyvet is ír...
Hölgyeim és Uraim!
Juhász Gergely!

1. Vissza tudsz emlékezni az első pillanatokra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Ez 1995-ben volt, ha jól emlékszem. Akkor a szülővárosomban, Orosházán működött egy helyi adó, aminek szerintem én voltam a leglelkesebb hallgatója. Egy nap – 13 évesen – fogtam magam és elmentem a szerkesztőségbe, megkérdeztem, hogy körülnézhetek-e, mert nagyon szeretnék rádiós lenni. Legnagyobb meglepetésemre nagyon kedvesen fogadtak, körbevezettek, megmutatták, hogy mi hogyan működik. Két évvel később már ott dolgoztam.

2. Hogy emlékszel vissza, hogyan fejlesztetted magad az elején?

Én ahhoz a korosztályhoz tartozom, akik „analóg” módon tanultak meg rádiózni. 1997-ben még CD-ről, Dat-ról és bakelitről is játszottunk zenéket. Nem volt zeneszerkesztő szoftverünk, pontosan vezettük, hogy melyik műsorsávban ki milyen dalokat forgat. Ja, és nem volt internet sem – tehát ha felkészültem egy-egy adásra, akkor fogtam magam és elmentem a könyvtárba. Itt néztem utána olyan információknak, hogy pl. pontosan mikor született Dave Gahan, vagy melyik volt a Beatles első, igazán nagy nemzetközi slágere. Ma ez két kattintás – húsz évvel ezelőtt viszont volt, hogy hosszú napokig gyűjtöttem anyagokat pl. egy kétórás slágerlistához. Ez a fajta tudatos, alapos, pontos felkészülés már akkor is jellemző volt rám.

3. Volt-e műsor álmod, és van-e még műsor álmod?

Erre nehéz válaszolni, mert jó műsorok és rádiós formátumok régen is voltak, most is vannak és lesznek is. Inkább úgy fogalmaznék: mindig arra törekedtem, hogy valamit máshogy csináljak egy adott műsoron belül. Mondok egy példát: a Sláger Rádióban – ahol két és fél évet töltöttem el – az ottani progamigazgatóval kitaláltuk, hogy 16.40-kor mindig speciális módon tálaljuk a közlekedési információkat. 16.40-kor minden hétköznap eljátszottam azt, hogy saját magamat kapcsolom egy helikopterről élőben és elmondom, hol mit látok. Ez egy egyszerű „hangjáték” volt, elmondtam, hol vannak balesetek, dugók, kerülőutak, traffipaxok – csak ezt máshogy, teljesen egyedi módon csináltam. A Music Killers, aminek több mint négy éve vagyok a főszerkesztője és a műsorvezetője, bizonyos értelemben abszolút „álomműsor” számomra. Nagyon sok olyan eleme van adásban, ami teljesen egyedülálló itthon – ráadásul amikor a Killers-t kivisszük a stúdióból egy-egy klubturnén, úgy csináljuk az élő közvetítést, ahogy senki más.

4. Most hogyan fejleszted magad?

Sokféleképpen. Szerintem vannak alapvető dolgok, amikkel egy műsorvezetőnek képben kell lennie, pl. a slágerlisták és a napi bulvár számomra kötelező olvasmány. Nagyon sok amerikai és angol rádiót hallgatok, figyelek podcasteket, figyelem, hogy ki mit csinál. Emellett nagyon fontos, hogy tudom, milyen nyelvet beszélnek a hallgatóink, mi érdekli őket, mire kíváncsiak.

5. Vissza tudsz emlékezni az utolsó pillanatra, amikor rádióstúdióba léptél? Mi éreztél?

Ez ma délelőtt volt. Ugyanaz az érzés kerített hatalmába, mint mindig az elmúlt húsz évben, mióta rádiózom: alig vártam, hogy végre dolgozhassak.

6. Meséld el mit adott az életedben a rádiózás?

Erre nagyon nehéz röviden válaszolni. A rádiózás számomra nemcsak szerelem és hobbi, hanem önkifejezés és terápia is. Adott rengeteg elvehetetlen élményt, barátságokat, ismertséget. De ennél talán sokkal fontosabb, hogy mi mindenre tanított meg: alázatra, pontosságra, fegyelemre. Ez a szakma formál engem, sokat hozzátesz a személyiségemhez. Imádok rádiózni.

7. Hogy látod a rádiózás jövőjét?

Idézek egy idén márciusban megjelent felmérésből:

„Magyarországon a teljes rádiós piac egy hét alatt a felnőtt lakosság körében 7,2 millió embert ér el, és a 18-39 éves korcsoport 93,5 százaléka hallgat rendszeresen valamilyen rádióadót”.

Ez az adat önmagáért beszél, az emberek szeretik a rádiót. Amit mi csinálunk, az hozzátartozik a magyar lakosság mindennapjaihoz. A technika fejlődik, a világ változik – és nekünk is változni kell. 1997-ben, amikor én elkezdtem ezt a szakmát, itthon még gyerekcipőben járt az internet, nem volt Facebook. Nem volt azonnali visszacsatolás egy-egy műsorról – viszont kaptam hallgatói leveleket, telefonokat, vagy konkrétan megállítottak az utcán és elmondták, mi tetszett a tegnapi műsorban. Ma, 2017-ben a Facebooknak köszönhetően a hallgatóid egy részét személyesen is ismerheted, azokat is, akik a vételkörzeteden kívül élnek. Imádom, hogy amikor este a Music Killers-ben beköszönök, kérés nélkül is elkezdenek ömleni az üzenetek a világ minden részéről – Amerikából, Kínából, Ausztráliából, Japánból, stb. Az emberek megírják, hogy hol vannak és mit csinálnak, miközben minket hallgatnak. A közösségi média új utakat nyitott meg a rádiózásban - ahogy a streaming szolgáltatók is a zeneiparban. Ez mind-mind hatással van arra, hogy mi most hogyan dolgozunk. Szeretek újabb és újabb playlisteket összeállítani a Spotify-on, kíváncsian meghallgatom azokat a dalokat is, amiket az általam fogyasztott tartalmak alapján a figyelmembe ajánl pl. a YouTube – de ennél sokkal jobban érdekel az, hogy valamelyik amerikai vagy brit FM csatornán milyen új zenét mutat be egy ottani sztárműsorvezető, aki számomra hiteles. Válaszolva a kérdésre: ezt gondolom a rádiózás jövőjéről. A Spotify és pl. a Deezer fantasztikus „találmány”: egyre jobban tudják, milyen zenék érdekelhetnek minket, személyre szabottan. De nem gondolom, hogy ezek a közeli jövőben át fogják venni a rádiók szerepét.

8. Mivel inspirálódsz, ha úgy érzed „leeresztettél”?

Van, hogy ilyenkor tudatosan nem hallgatok semmit egy hétig, hogy kitisztuljon a fejem. De legtöbbször felteszem magamnak a kérdést: ha én egy hallgató lennék, aki egy fárasztó nap után, 17.40-kor bekapcsolja a rádiót, akkor mire lennék kíváncsi? Ez sokat segít. A másik terápia számomra az írás, tavasszal jelent meg az első könyvem, az Ütközés. Már készül a folytatás.

9. Sorolj fel maximum három rádióst, akitől a legtöbbet tanulsz/tanultál?

Bolla Zsolt, Bochkor Gábor, Szabó Gál András (Villám Géza).

10. Itthon szerinted melyik az a három rádió, akik a legelőremutatóbbak?

Erre nagyon nehéz válaszolni, mert ennek sok összetevője van. Ha nem a Music Fm-nél dolgoznék, akkor is az lenne a véleményem, hogy most ez az egyik leginkább előremutató rádió Magyarországon.

+1 Ki legyen a következő?

Juhász Bálint, Class Fm.