Szakértői Sarok: Miért Online Rádió?

Szakértői Sarok: Miért Online Rádió?

Azért szeretem ezt a blogot írni, mert napról-napra, hétről-hétre jönnek olyan vélemények, témák, amellyel nem feltétlenül értünk egyet, egy kicsit máshogy gondoljuk, aztán ennek az ütközőzónának a peremén szépen összecsiszoljuk a tudásunk, a tapasztalatunk. A cél ugyanis egy: Még jobbá tenni a hazai rádiós szakmát, közeget!
A Szakértői Sarok a Rádiós Kerekasztal továbbgondolásaként jött létre, amikor egy rádiós, egy adott témában fejti ki véleményét. Az első részben Kalácska Gábor írt egy elég velőset.
Olvassátok és beszélgessünk erről is!
Ákos

Indulásnak nem is lehetne hálátlanabb téma, de legalább megint beledobunk egy követ a pocsolyába, hagy induljanak útjára a hullámok. Vagyis ezzel a cikkemmel nem leszek túl népszerű azt vágom, de hát  a Titanicon se volt népszerű aki rájött, hogy nincs elég  mentőcsónak, aztán tudjuk mi lett a vége…

Szóval 2017-ben nem lehet feltenni  a címbéli kérdést. Nincs értelme.
Hogy miért online?
Mert a világ online lett. Közhely, mi? De ettől még baromira igaz. Szóval a kérdés valójában nem az, hogy meg lehet-e úszni az online rádiót, (nem lehet, segítek) hanem hogy hogyan lehetne átállni arra minél simábban.

Miért gondolom ezt? Kb. 10 évvel ezelőtt beszélgettem egy újságíró barátommal egy Starbucksban. Épp arról győzködött nagy erőkkel, hogy a nyomtatott sajtó soha nem fog eltűnni, mert az embereknek szükségük van arra, hogy kézbe fogják az újságot, hogy kell a tinta illata, és hát egyébként is, amíg világ a világ egy ilyen kávézóban mindig lesznek újságok, hogy ha bemegy a vendég, akkor nyugodtan tudjon olvasgatni. Ma ugyanebben a Starbucksban sehol egy újság, csak egy rövid felirat van a falon: a WI-FI kód. Most akkor helyettesítsük be az újság helyére a rádiós kliséket, és akkor meg is vagyunk hol állunk most a magyar piacon.

kalacska.jpg

Most kegyetlen leszek, de őszinte: a rádiós piacnak két szerencséje volt.
EDDIG.

  • Először is az emberek baromi lusták. Megszoknak valamit, aztán ha nem nagyon bosszantja fel őket, akkor kitartanak mellette. Szóval megvan a rádió, juj de jó, akkor most ez fog szólni addig, amíg halálra nem untat kb. Nem hiszed? Menj el a közönségedhez, ismerd meg a szokásaikat, meg fogsz lepődni. Szóval lustaság. Megszokta, nem teker el, pláne nem vesz új kütyüt, amit bonyolult programozni. Jó ez.
  • A másik az olcsóság. Beállítja, ingyen van, nem kell hozzá net, mindenki boldog. Akkor most mondom mi a rádiós szakma jéghegye (csak hogy maradjunk a Titanic példánál) úgy hívják, hogy mobiltelefon. Mert egy online rádió applikációját letöltve már a szoba másik végébe se kell elfáradni bekapcsolni a gombot, ott van minden a kütyün, ráadásul ha hívása van, automatikusan némul a lejátszás. Szóval hirtelen változik majd nagyot a világ, ha bejön a másik változás, a korlátlan adatcsomagok kora. ÉS az a hírem van kedves kollégák, hogy a 3 nagy szolgáltatóból 2 már meglépte ezt. A harmadik pedig az idén megteszi szintén. Persze most még csak drága csomag van (ez sem igaz egyébként) de ez már inkább hónapok kérdése nem éveké. És akkor előáll az a helyzet, hogy ott lesz a mobilon a konkurencia, az előny tehát azonnal hátrány lesz, ingyen lesz az is, és innentől jönnek az extrák, soroljam?
    Minden online rádió országos „frekivel” bír, nincs recsegés, meg jaj elment a domb mögött az adás, na és a legfontosabb: nincsenek felesleges kvóták, meg rossz minőségű (gyenge színvonalú) műsorok.

Hogy mi lesz ebből?
USA adat: a 40 év alattiak 40%-ának NINCS rádiója. Ez majdnem minden második ember tehát. De a korosztály 92%-a NAPI szinten hallgat rádiót.
Mi következik ebből?
Hogy hallgatja a rádiót, csak más eszközön. ÉS mi van mindegyik tininek az USÁ-ban? Bizony gyerekek: Tabletje, vagy mobilja. Nyilván az FM sugárzás nem fog eltűnni 1 hónap alatt, de a nyomtatott sajtó sem tűnt el teljesen, csak a korábbi 400.000-es példányszám visszaesett 4.000-re. Erre pedig felelős üzleti tervvel nem lehet alapozni.

Na de akkor mit lehet tenni? Mondjuk lehet rá készülni. Elfogadni, hogy a világ erre halad, és megelőzni a katasztrófát. A nyár közepén Kisteleken egy presszóban szólt a Rádió 88. Pontosabban egy streamelt nosztalgia csatorna. Mert az tetszik a tulajnak. Szuper. Ezek szerint a rádió hallgatókat nyer az online felülettel? Akkor ettől miért kell félni?
Ugyanez műsorkészítői szempontból: másról sem olvasok mostanában, mint hogy kollégák veregetik egymás hátát, hogy az FM rádiózás mindenhol megmarad úgyis, mert a nagy gonosz online-on hiányzik az emberi hang. Hogy ezt honnan gondolják, elképzelni sem bírom, ugyanis nem a Terminátorban élünk, és az online rádió nem a Skynet, aki az emberiség ellen tör. Az online rádiókat emberek programozzák, ha valaki kiváló és hallgatott műsort tud csinálni, akkor arra ott is lesz igény. Vagy akár csinálhat magának saját csatornát, 0-24-ben a saját remek műsorával bárki. HA JÓ A MŰSOR, a hallgató meg fogja találni. Vagyis az online inkább lehetőség, azok számára, akik szorgalmasak, jók és hisznek magukban. Egy dolog fog megszűnni szinte biztosan: a középszer, ami most épp elég, mert túlszabályozott a piac. A langyos víz. De azért meg nem kár.

Szóval miért félünk pontosan az online rádiótól? A hallgató biztos hogy zenét hallgat majd. Az is biztos, hogy tematikusan válogatni kell neki a dalokat, mert ahhoz lusta egy idő után. A hallgatás technikája változik meg csupán, hiszen más csatornákon jutnak majd el hozzá a kedvenc dalok. Innentől viszont csak rajtunk múlik kedves kollégák, hogy milyen ötletesen tudjuk magunkat átnavigálni az új világba, ami már nem a jövő, hanem nagyon is a jelen. Szóval részemről very welcome online, kezdetnek pedig legyen ennyi, gyertek vitázzunk róla, jöhetnek a durva beszólások (is).

Kalácska Gábor