"Imádok a hallgatókkal kommunikálni" - Staféta Baláti-Bredák Alexandrával

"Imádok a hallgatókkal kommunikálni" - Staféta Baláti-Bredák Alexandrával

A Lakihegy Rádió műsorvezetője és a Class FM egykori hírolvasója a friss Stafétában. Szerintünk tanítani érdemes hozzáállással.

stafetabalati.jpg

1. Vissza tudsz emlékezni az első pillanatokra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Igen. Olyannyira, hogy az első mikrofonos „megszólalásomat” mai napig őrzöm CD-n. A hódmezővásárhelyi Rádió 7-ben történt. Az igazgató, Égető Gyula, apukám egykori katonatársa volt. Azért utaztunk el családilag hozzá, hogy megnézhessek életemben először egy rádióstúdiót. Ott döntöttem el, hogy rádiós szeretnék lenni. Akkor 18 éves voltam. Beszippantott az a miliő.

2. Hogyan fejlesztetted magad az elején?

Az első rádiós munkahelyem a szigetszentmiklósi Lakihegy Rádió volt, ahova hosszas kitérő után tavaly visszatértem. Önként jelentkeztem a rádió egyik munkatársánál, Veress Elődnél, aki színész is, hogy foglalkozzon velem. Utána a Class FM-hez kerültem hírszerkesztő-hírolvasóként. Ott szintén önként Argyelán Krisztát kértem meg, hogy tartson nekem beszédtechnika órát. A főszerkesztő egyszer rám is szólt, hogy túl sokat gyakorolok, de én úgy éreztem, gyakorlásból sosem elég. Így érzem ma is.

3. Volt-e műsor álmod, és van-e még műsor álmod?

Egy női témákat, vagy könyveket boncolgató műsorban nagyon jól érezném magam. De utóbbit mesterien csinálja Szabados Ági, igaz, az nem rádiós műsor, hanem podcast. Nála jobban nem gondolom, hogy tudnám csinálni, irigylem is érte, a szó jó értelmében. Szívesen vennék részt hangos könyvek gyártásában.

4. Most hogyan fejleszted magad?

Sokat olvasok, hogy bővítsem a szókincsem. Folyamatosan kattintgatok a rádiók között. Idén a névnapomra egy autórádiót és egy antennás kisrádiót kaptam. Azt hiszem, ez mindent elárul. � Igyekszem tanulni másoktól, de úgy, hogy megmaradjon a saját stílusom.  Hallgatok országos rádiót is, de térségieket is. Figyelem, melyik műsorvezető milyen témához nyúl és hogyan. Érezhető, ha felolvas? Szépen artikulál? Ezáltal folyamatosan fejlődésre ösztökélem magam. Apukám azt tanította, és én is ezt vallom: ha hosszú távon elégedett vagy magaddal, megindultál a lejtőn lefelé, mert akkor már nincs meg benned az igény a fejlődésre. Anélkül pedig nincs értelme ezt csinálni. Nem egy munkahelyemet hagytam már ott amiatt, hogy már nem akartam jobb lenni.  

5. Vissza tudsz emlékezni az utolsó pillanatra, amikor rádióstúdióba léptél? Mi éreztél?

Persze. Két nappal ezelőtt, egy pénteki napon történt. Elbúcsúztam a műsorom végén a hallgatóktól azzal, hogy most egy hétig nem találkozunk, mert szabadságra megyek. Kettős érzésem volt. Egyrészt örültem, hogy lesz időm kitakarítani karácsony előtt a házat, és olvasni is többet tudok majd. Másrészt viszont mérhetetlen hálát éreztem, hogy nem úgy mentem szabadságra, hogy azt gondoltam: jaj de jó, most egy hétig nem kell ide betennem a lábam! Hálás vagyok a munkámért! És ez nem közhely. ( És nem csak azért mondom ezt, mert tudom, hogy a főnököm is elolvassa majd ezeket a sorokat. )

Kedvenc film? 
Nem tudok egyet mondani. A segítség, Az élet maga, A dán lány. Egyébként pedig rajzfilm mániás vagyok. Minden Disney jöhet, akár ötvenszer is!

Kedvenc sorozat? 
Csajok

Kedvenc könyv? 
Lucinda Riley: Hét nővér sorozat

Kedvenc játék? 
Catan

Mi a kedvenced azok közül, amit most játszotok a rádiódban és mi az, amit csak otthon hallgatsz?
Amit a rádióban játszunk: Margaret Island
Amit otthon hallgatok: LP, vagyis Laura Pergolizzi

6. Mit adott az életedben a rádiózás?

Mindegyik mást. A Lakihegy Rádió a kezdetekben egy biztos alapot, hogy megálljam a helyem egy országos kereskedelmi rádióban. A Class FM önbizalmat. Sosem hittem azelőtt, hogy képes leszek a Morning Showban, Sebestyén Balázsék mellett élőben egy negyed órás hírösszefoglalót felolvasni komolyan úgy, hogy közben papírgalacsinokkal dobálnak. Azt meg, hogy sport híreket bemondani, pláne. Nem szeretem és nem is értek a versenysportokhoz. Mindezek által önismeretet, amire nagy szükségem volt akkoriban és van most is. Megtanultam, hogy azt is megtudom csinálni, amiről azt gondoltam: lehetetlen. És persze sok jó embert is kaptam az életembe.

7. Hogyan látod a rádiózás jövőjét?

Ez egy érdekes kérdés. Had éljek a főnököm, dr. Szilvay Balázs szavaival, remélem nem veszi zokon. „ A tévét nézik az emberek, az újságot olvassák, a rádiót pedig szeretik.” Nem véletlen szerintem az sem, hogy egyre nagyobb teret hódítanak itthon is a podcastok. Az emberek szeretik hallgatni a beszélgetéseket, a zenéket. Hogy a jövőben milyen átalakuláson megy át a rádiózás, nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy lesz némi változás.

8. Mivel inspirálódsz, ha úgy érzed „leeresztettél”?

Ahogy fentebb is említettem, hallgatok más műsorvezetőket. Magamban kialakítok egy versenyt. Azt mondom magamnak, hogy szeretnék nála jobb lenni. És ez motivál. Olyat is szoktam csinálni, hogy elmentem az adott napon a műsoromat és otthon főzés, pakolászás közben visszahallgatom magam. Nagyon motiváló tud lenni, ha észreveszem, hogy egy-egy megszólalás csak közepes volt, mert akkor másnap jobb szeretnék lenni, mint tegnap voltam. Illetve kitalálok valami nyereményjátékot, amivel bevonom a hallgatókat a műsoromba. Imádok velük kommunikálni. Ja! És feljegyzem mindig a pozitív visszajelzéseket. Ha úgy érzem, leeresztettem, átolvasom, hogy érezzem, ezért (is) érdemes csinálni.

9. Sorolj fel maximum három rádióst, akitől a legtöbbet tanulsz/tanultál?

Argyelán Kriszta, Hunyad Ákos, a Manna Lányok, vagyis Péter Petra és Novák Dóra

10. Itthon szerinted melyik a top 3 előremutató rádió?

Erre sajnos nem tudok válaszolni. Az viszont biztos, hogy amit Balázsék csinálnak most éppen a Rádió 1-en, azt nehéz utánuk csinálni. Megosztóak ugyan, de annyit egyetlen reggeli rádiós műsort hallgatva sem nevetek, mint őket hallgatva, még úgy is, hogy dolgoztam velük. És mi más kellene az embereknek, hogy jól induljon a napjuk, mint egy őszinte nevetés?