"A legfontosabb számomra a szakmai alázat" - Staféta Gáll Orsolyával

Minden héten egyszer felüdítő lenne elolvasni a szavait. Annyi odaadás, tisztelet és szeretet van minden mondatában, hogy receptre lehetne írni, ha éppen nem vagy "rádiós kedvedben". 
Hölgyeim és Uraim!
Gáll Orsolya

1. Vissza tudsz emlékezni az első pillanatokra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Legelső alkalommal csak látogatóként léptem be a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójába. Teljesen elbűvölt a látvány, a mikrofonok, az üvegfal mögött a hangtechnikus és a sok-sok világító gomb meg hangsáv a keverőn. Csak pislogtam és mosolyogtam, majd valamiféle melegség futott végig az egész testemen. Nem tudtam megmagyarázni. Néhány hónap múlva már hatalmas gyomorideggel, remegve ültem be a műsorvezető mellé. Amikor pedig meg kellett szólalnom – tisztán emlékszem – remegett a hangom, a papír a kezemben reszketett, forróság öntött el és izzadtak a tenyereim. Hogyha így hat év távlatából belegondolok, akkor viccesnek tűnik. De az volt a kezdet, akkor lettem szerelmes a rádiózásba. És milyen érdekes, éppen 6 éve, pont március elején kezdtem el rádiózni (szép ez az interjú időzítés).
- Szerk: még március elején kerestük meg Orsit :) - 

2. Hogyan fejlesztetted magad az elején?

Minden érdekelt, ami a rádiózással kapcsolatos. A történelem, a technika, a témák, maga a beszéd. Mentorom és legszeretettebb segítségem a szakma átvételében/tanulásában Kinizsi Gyöngyi rádiós műsorvezető volt. A legelső élő adásom mellette volt, illetve mielőtt nyugdíjba vonult volna, tőle tanultam egy csomó mindent, ami a rádiózással, a műsorvezetéssel kapcsolatos. Utána fokozatosan fejlesztettem magam. Első műsorom egy irodalmi rovat volt, utána átvettem egy ifjúsági műsor vezetését is, valamint nemsokára egy gazdasági rovat is az én szerkesztésemben futott. Nagyon változó témakörök voltak, mindegyik külön, és úgy az egész egyszerre egy nagy kihívás volt. Rengeteget olvastam, hallgattam, informálódtam a témakörök kapcsán. Igazából szellemileg próbáltam fejleszteni magam a lehető legtöbbet.

3. Volt-e műsor álmod, és van-e még műsor álmod?

A fentebb felsoroltak után – még egyetemista, fiatal pályakezdőként – újabb kihívásokat akartam. A legnagyobb álmom a reggeli műsorvezetés volt. Ezt anno ki is tűztem magamnak célul. És voilà! Aminek pedig nagyon örülök, hogy a kitűzött határidőnél jóval hamarabb sikerült eljutni idáig.

4. Most hogyan fejleszted magad?

Folyamatosan informálódom. Minél több, színesebb, szerteágazóbb témaköröket választok. Rengeteg cikket olvasok a helyi sajtótól kezdve, a BBC-ig, vagy a The NY Times-ig. Szerintem elengedhetetlen ebben a szakmában a folyamatos agytágítás és tájékozódás. Emellett pedig a szociális kapcsolataimat is fejlesztem, ápolom, megfigyelek, elemzek, tanulok. Fontosnak tartom, hogy nyitott szemmel járjak a világban, hogy eléggé szabad-szellemű maradjak az új dolgok befogadásához. És még fontosabb számomra a szakmai alázat, az, hogy kérdezni tudjak, hogy elfogadjam mások véleményét, kritikáját, segítségét és ezekből is táplálkozni tudjak.

5. Vissza tudsz emlékezni az utolsó pillanatra, amikor rádióstúdióba léptél? Mi éreztél?

Ez éppen ma reggel volt. Beléptem a stúdióba, az asztalra tettem a kávéscsészém, melléje a napilapokat, leültem és bekapcsoltam a számítógépet, nameg...egyet löktem a mikrofonon, hogy ne akadjak bele. Ezek már rutinos mozdulatok lettek minden reggel. Belül viszont, mindig kicsit elmosolyodok ezeken. Minden reggel dobban egy nagyot a szívem amikor belépek a stúdióba. Egy más állapot, egy nagyon „szeretem” érzés. Laza és néha álmos vagyok, gond nélkül jönnek a szavak. És bár ritkán, de néha még mindig van, hogy icipicit beremeg a kezem, amikor be kell kapcsolnom a mikrofonokat. Ez utóbbinak pedig azért örülök, mert számomra azt jelenti, hogy bármennyire is otthonosan mozgok, még mindig valahol belül kihívás ez. És visszatérve a ma reggelre...boldogságot és büszkeséget éreztem legbelül, amikor felcsendült a reggeli műsor intrója. Azt hiszem ez minden reggel kicsit megmozdul bennem.

6. Mit adott az életedben a rádiózás?

Rengeteg pozitívumot. Egy olyan kiváltságos helyzetbe kerültem a rádiózás által, hogy egyike vagyok azon (kevés) embereknek akik imádják a munkájukat. Egy olyan dolog ez az életemben, ami által folyamatosan fejlődök, inspirál, napi szinten kihívást állít elém és nem tudom megunni. Továbbá...felelősség. Nem
mindegy, hogy mit és hogyan mondok. Felelősséggel tartozom minden kiejtett, kimondott szóért, azért amit közvetítek a hallgatók fele. És természetesen boldogít ez a munka. Mindez pedig csak néhány a sok pozitívum közül.

7. Hogyan látod a rádiózás jövőjét?

Video killed the radio star – van egy ilyen dal. Régebben ugye, az MTV megjelenésekor volt ez nagy sláger. Azóta is él és virul a rádiózás. Nyilván nem akkora szenzáció, mint a kezdetekkor, de hogy is lehetne az. Felhígult zeneileg és tartalmilag, ma már rengeteg rádióadó létezik, a kínálat akkora, hogy szinte lehetetlen választani. Ez teljesen természetes, lépést kell tartani a világ fejlődéseivel. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a rádió megszűnik létezni. Úgy gondolom, hogy ennek mindig is lesz valamilyen formája. Illetve mi, rádiósok kell azon dolgozzunk, hogy megtaláljuk azokat az utakat és formákat, ahogy a rádiózást életben lehet tartani. Haladni a korral, a trenddel, a technikai fejlődéssel és úgy adaptálódni a hallgatói igényekhez, hogy a jó tartalom megmaradjon és a rádiózás alapjait/elveit ne veszítsük el.

8. Mivel inspirálódsz, ha úgy érzed „leeresztettél”?

Elsősorban kifújom magam valahogy. Elutazom, pihenek, a rádió közelébe sem megyek, elzárom magam egy kicsit tőle. Hogyha pedig szellemileg feltöltődtem és kipihentem magam, akkor egyből könnyebben jön a „Sziasztok, szép jó reggelt mindenkinek...”

9. Sorolj fel maximum három rádióst, akitől a legtöbbet tanulsz/tanultál?

Akit már említettem az Kinizsi Gyöngyi, akivel legelőször ültem élő adásban. Jelenleg pedig Jakab Orsi kolléganőmet említeném, ő annyira otthon van az aktuálpolitikai kérdésekben (és nem csak), hogy néha csodálattal tudom hallgatni, amilyen szépen és összeszedetten beszél egy-egy műsorban. De igazából
bármelyik volt, vagy aktuális kollégát említhetném, mert mindenkitől tanultam és folyamatosan tanulok valamit.

10. Itthon szerinted melyik a top 3 előremutató rádió?

A Kolozsvári Paprika Rádió, a Marosvásárhelyi Rádió és nem utolsó sorban mi, az Erdély FM, akik ezzel a kis csapattal mindent megteszünk a minőségi és színes tartalom, valamint zenei változatosság érdekében.

+1 Ki legyen a következő?

Csepán Gellért – Paprika Rádió