"Nagyon sok minden jött ösztönből" - Staféta Hársfai Istvánnal

Istvánnal beszélgetni üdítő élmény. Vidám, igazi, emberséges. Körülbelül ez olvasható ki a Stafétájából is, amely mentes minden ál, vagy igazi kivagyiságtól. A szakma kezdete igazi romantikus történet nála, amely még a jelenben is tart.
A kislányt és a kiscsaládot pedig innen üdvözöljük mindannyian!
Hölgyeim és Uraim!
Hársfai István

1. Vissza tudsz emlékezni az első pillanatokra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Valamikor 2003 környékén lehetett, amikor a Dunaújvárosi Főiskolán tanultam. Akkor, ott nem igen mozdult meg bennem a szereplési és a rádiózási vágy. Nem tudtam még, hogy mit is kezdjek az életemmel. Élvezni akartam a főiskolát és a diákéletet.

Aztán egy év múlva az egyik évfolyamtársammal elindítottunk egy amolyan „brahi” műsort, keddenként éjjel, „69” címmel Dunaújvárosban. Beszéltünk mindenről, ami ebbe a címbe belefért - igen, főleg 18+-os tartalommal-, amolyan "szórakoztattuk magunkat", és talán néhány hallgatót is. Ez a műsor futott egy darabig, mi pedig imádtuk. Valahol ott fogalmazódott meg bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

2. Hogyan fejlesztetted magad az elején?

Az elején még nagyon nem tudtuk, mit is csinálunk éppen. Megnéztem a Howard Stern féle” Intim Részek” című filmet, és bármilyen hülyén is hangzik, kb. ennyi volt a fejlesztés. Egy idő múlva viszont a rádió vezetése felkért arra, hogy napközben is vállaljak be többet: először csak kívánságműsort, majd később reggeli, ébresztő show-t. Ezekhez már szükségem volt több inspirációra, és mint sokan mások, én is a többiektől tanultam. Hallgattam az országos rádiókat, és rengeteg ihletet merítettem a tapasztaltabb műsorvezetőktől. Persze, nagyon sok minden jött ösztönből, ami természetesen nem mindig volt a legtökéletesebb - bár a spontán beszólásokban így nem volt hiány.

3. Volt-e műsor álmod, és van-e még műsor álmod?

Elég sok féle műsortípusba belekóstoltam már. A reggeli műsor nagy szerelem volt, tényleg amolyan álom, azonban még azt is úgy űztük, hogy nagyjából fogalmunk sem volt arról, vajon jól csináljuk-e. Persze próbáltunk hasonló struktúrát felépíteni, mint a nagyok, de azért még elég amatőrök voltunk - ugyanakkor attól még nagyon lelkesek. Imádtam a „Vekkert”, bármilyen felállásban is találtam magam. Egy ilyenbe természetesen bármikor újra beugranék.

Nagyon szeretek kimozdulni a keretekből. A kitelepülések, a helyszíni jelenlétek rengeteg impulzust adnak. Jó látni is néha azokat, akikhez nap, mint nap beszélek.

4. Most hogyan fejleszted magad?

Minden nap tanulok valami újat, a rádiózás is folyamatos tanulás. A stúdióban, négy fal között teljesen más, mint mondjuk kint lenni az emberek között, és levezényelni egy kitelepülést. Mindig van egy újabb helyzet, amit meg kell oldani, ez a szép az egészben.

5. Vissza tudsz emlékezni az utolsó pillanatra, amikor rádióstúdióba léptél? Mi éreztél?

Ma reggel volt a Rádió1 győri stúdiójában, aztán többször is ezen a napon. Ez már 14 éve a mindennapjaim része, tökéletesen érzem magam a műsorvezetői székben, és remélem, hogy még nagyon sokáig így fogom érezni.

6. Mit adott az életedben a rádiózás?

Kimeríthetetlen lehetőséget, nyitott ajtókat és rengeteg ismerőst, barátot. A volt kollégáimmal, kisebb nagyobb szünetekkel, a mai napig tartom a kapcsolatot. A jelenlegi kollégáimmal is nagyon jó a viszonyunk. Ebben mindig szerencsés voltam. Valahogy mindig a legjobb helyre kerültem, életem mostani szakaszában sincs ez másképp. És igen, elmondhatom, hogy azt csinálom a hétköznapokban, amit nagyon szeretek. Manapság pedig nagyon kevesen mondhatják el azt, hogy azzal keresik a kenyerüket, amit igazán élveznek is.

7. Hogyan látod a rádiózás jövőjét?

A szakdolgozatom anno a digitális rádiózásról írtam, akkor azt gondoltam, igen, ez lehet a jövő. Most sem gondolom másképp, de az úgynevezett analóg rádiózás sem szűnik meg úgy, ahogy akkor gondoltam. A kettő ötvözete lehet a jövő.

8. Mivel inspirálódsz, ha úgy érzed „leeresztettél”?

Az inspirációt ma már a családom adja. A napokban lett nyolc hetes a kislányom, ő minden gondomat, bajomat és nyűgömet eltünteti egyetlen mosolyával.

9. Sorolj fel maximum három rádióst, akitől a legtöbbet tanulsz/tanultál?

Nem mondanám igazán, hogy rádiósoktól tanultam a legtöbbet. Persze, mindig voltak olyanok körülöttem, akiktől érdemes volt megfogadni pár jó tanácsot. Ezért nem is emelnék ki senkit. Mindenki, aki az eddigi „karrierem” alatt mellettem volt, akár a munkában, akár a magánéletben, adott valami olyat, amit tudtam hasznosítani.

10. Itthon szerinted melyik a top 3 előremutató rádió?

Úgy gondolom, mindenki előremutató, aki képes jelenleg megújulni, ha kell és folyamatosan fenntartani az érdeklődést és a hallgatótábort.

+1 Ki legyen a következő?

Meggyesi Gábor - Petőfi Rádió