Hogyan teremts rendet magad körül, de ne nagyot

Hogyan teremts rendet magad körül, de ne nagyot

Az egyik legutóbbi bejegyzésünkben szóba került a rend és a rendezettség kérdése. Ezt göngyölítjük ma tovább.

rendalelkeheader.jpg

(Forrás: Evan Kirby on Unsplash)

Aki dolgozott már rádióban, az tudja, hogy talán a legtöbb parázs vita a stúdió a rendje, a káosza, valamint a kettő közötti állapota örvén szokott kibontakozni.
Vannak rendszerezettebb és vannak a "zseni átlátja a káoszt" jelszavakat skandáló emberek. 

Pedig ez a jelmondat lehet tényleg ok nélkül hangzik el mindig.
Legutóbb a 444 egyik cikkében olvastam egy könyvről, amely mostanában a bestseller kategóriát súrolja. Tim Harford oxfordi egyetemi óraadó Messy - The Power of Disorder to Transform Our Lives című könyvét azért érdemes itt emlegetni, mert arról értekezik benne, hogy olyan lehetőségek rejlenek a rendetlenségben, amelyre nem is gondolnánk elsőre.

A könyv habár elsőre anekdota gyűjteménynek tűnik egy sokkal mélyebb jelentésréteggel is bír, miszerint  

az életünkben sokszor értékeljük alul a szervezetlenségben rejlő lehetőségeket, és hogy mennyire könnyen becsapjuk magunkat, ha túl precízen megfogalmazott célokat követünk

- írja a cikkében a 444.hu. Ekképpen a rendetlenség nem csak a széthagyott újságokban és fecnikben keresendő, hanem azokban a döntésekben is, amikor az egyszerűbb és a gyorsabb utat kell választanunk...vagy csak azt választjuk. Ilyesmiből pedig egy-egy rádiós élethelyzetben bőven kijut. És a legfurcsább, hogy ezzel nem mindig járunk a legjobban...

Azért, mert a káosz sokszor jobban rávezet miket arra, hogy kreatívan gondolkodjunk,

ráadásul a káosz miatt sokszor találkozunk olyan emberekkel, akik a későbbiekben jobban segítnek a megoldás megtalálásában. Ráadásul, ha a káoszban megtaláljuk az a lehetőséget, hogy mi magunk alakíthatjuk, formálhatjuk, akkor a gondolatok is jobban szárnyalnak.
Mindez pedig nem kedves humbug, vagy misztikus duma, neves tudósok jó példája többször is rámutatott a jelenségre.
A hetvenes években például T. George Harris kutatta azt, hogy a munka szempontjából milyen a jó munkahelyi design. Az összesítések során rájött, hogy nincs is olyan, hogy "jó design", sokkal inkább az számít, hogy az adott munkakörnyezetben élő emberek, hogyan tudják a saját képükre, kedvükre és kényelmükre formálni a teret.
Érdekes módon ez az átalakítás egy külső szem számára sokszor rendetlenséget sugallhat.

Aztán a rendetlenséget kezelhetjük szabadon is, és nem csak tárgyak szintjén. A beszabályozott terek, a beszabályozott napirendek és a látens szabályokkal megpakolt emberi kapcsolatok mind-mind keretek közé szorítanak minket.
Vegyük például az utóbbit!
Több kísérlet is bemutatta, hogy közös társasági eseményeken az emberek hajlamosabbak a velük hasonszőrű emberekkel ismerkedni, illetve azokkal kommunikálni, akiket eleve ismernek.
Másik vetülete a személyek közötti hasonlóságnak, ha egy csapat hatékonyságát nézzük. Kétségtelen jót tesz az összeszokottság, de ha innovatív, újszerű meglátást szeretnénk csempészni a teambe, akkor érdemes időnként új tagot bevenni, hogy ha zavart is okoz, de ebből a zavarból valami új és jobb szülessen. 
Ez sokszor csak egy tanácsadó, vagy megfigyelő is lehet.

A rendetlenség tehát sok esetben kreativitást szül, de egy arra érzékeny embernek feszültséget teremt. Éppen ezért a materialitás szintjén maradva utánanéztem a leghatékonyab rendrakási tényezőknek.
Az ezzel foglalkozó szakirodalom leghasznosabb részét Marie Kondo-nak köszönhetjük, akinek magyar nyelven is lehet kapni a könyvét Rend a lelke mindennek címmel.
Sőt, ha a rendrakás rajongója vagy, akkor ajánljuk EZT a csoportot, ahol magyar anyák, asszonyok és férfiak osztják meg rendrakós kalandjaikat. :)

Az innen kicsempészett két legfontosabb tanács, - amelyet bátran használjunk stúdió környezetben is: 

1) ami a kezed ügyében van, tedd a helyére
2) legyen helye mindennek 

Azaz kezdjük inkább a végéről és kerítsünk máshol helyet az adott cuccoknak és, ha a stúdióban, vagy a szerkesztőségben a kezünk ügyébe kerül, akkor rakjuk el oda.
Ezeket akkor érdemes bevetni, ha hirtelen azt látnánk, hogy felgyülemlett az oda nem való holmi.
Például a talált rendszámtábla, a lakáskulcsok tömege, a két hetes újságok és jegyzetcetlik és a különböző üdítős üvegek.
Ennyire egyszerű a történet!

Na, ehhez mérten nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy Nektek mi van most a stúdióban?
Egy képnek nagyon örülnénk, de annak is, ha írtok egy heveny listát, hogy milyen oda nem való cuccok gyűltek fel a rádiózás szempontjából legszentebb helyen?

Köszönjük!

Forrás: 444.hu és KultúrPara Blog