A rádió jövője az autókban II.

A rádió jövője az autókban II.

Ma arról lesz szó, hogy mit hozhat a rádiózás jövőjébe, ha az autókba beköltözik a nagyképernyűség.

autojovo.jpg

Folytatjuk két héttel ezelőtt elkezdett, az autózás jövőjének és a rádiózás holnapjának közös keresztmetszetét tárgyaló sorozatunkat egy újabbal egészítsük ki.

Ha csak átfutunk az autós piacon láthatjuk,hogy egyre nagyobb kijelzők, egyre színesebb megoldások jönnek, amivel kapcsolatosan csak egy hajszál választ el minket attól, hogy rádióként is összetett üzeneteket sugározzunk rá. 
Arról nem beszélve, hogy ez lehet a megoldás arra a problémára, amit az emlegetett előző cikkben feszegettünk, mégpedig arra, hogy mi lesz, ha az önvezetés révén, vagy bizonyos vezetési funkciók átvétele után felszabadulnak kezeink, felszabadul figyelmünk?
Jó lenne, ha ez nem a telefonunk képernyőjére, hanem akár a rádiónkéra terelődne!

Ezzel pedig már a szaksajtó is foglalkozott. A Radioworld cikkében arról írnak, hogy eddig, ha rádióról gondolkodtunk, akkor annak hangzására fókuszáltunk, de az RDS, és a HD rádió megjelenése óta, ha vajmi keveset is, de

gondolkodnunk kell a rádió vizuális megjelenésén is. 

Erről tartottak panelbeszélgetést, ahol Fred Jacobs a Jacobs Media elnöke, Greg Strassel a Hubbard Radio elnökvezérigazgatója és Glynn Walden mérnök-tanácsadó fejtegették a jövőt. Ebben a szegmensben készítettek egy bejátszót, amelyben FM sávon rögzítettek különböző piacokon kis részleteket állomások műsorából, koncentrálva a HD és az RDS megjelenésre is. Ezeket a kis részleteket végül értékelték, és a kapott válaszokat, valamint az eredményeket adatbázissá avanzsálták. Az eredményekből Jacobs nyolc jó gyakorlatot dolgozott ki. Ez a nyolc jótanács így szól:

1. Először a piac teljes felülvizsgálatát érdemes meglépni, jobban és hatásosabban, mint ahogy Jacobs elkészítette saját kis összegzőjét. Közben az állmosoknak meg kell tervezni, hogy hogyan akarják használni az RDS-t és HD rádiót. Ezt a mérnököknek és a programért felelős embereknek együtt kell megtenniük.
Sőt!
Szerinte még jobb, ha bevonjuk az értékesítési szakemberünket is, hogy már az elején vizsgáljuk a képernyők értékesíthetőségének lehetőségét!

Ne csak azt nézzük, hogy az előadó és a dalcíme hogyan jelennek meg, nézzük azt is, hogy mi történik, amíg a műsorvezető beszél, amíg a hírszerkesztő híreket olvas, vagy amíg a reklám szünet zajlik!

Tekintsük meg hol vannak kihasználatlan lehetőségek a márka fejlesztése érdekében!

2. Szabványosítsuk az RT és a PS mezők használatát! A 64 karakteres RT mezőt a zenei állomásoknál az előadónak és a dalcímnek tartják fent, míg a talk rádióknál lehet a műsorvezető, vagy a vendég a nevének helye is. Fontos az egységes kinézet betűszinten és a metaadatok feljegyzéseinek eltávolítása. 

3. Optimalizáljuk a márkaépítés(ünke)t! Jacobs felhívta a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem használunk ki az állomás, a benne dolgozó személyiségek, a műsorok és a hirdetőink márkáinak építésére. Ő hivatkozott az Xperi által végzett kutatásra, ami megmutatta, hogy a hallgatók jobban felidézték egy hirdető nevét és telefonszámát, amikor az információ ismétlődött a kijelzőn. 

4. A személyiségek és a műsorok építésének lehetősége.
Jacobs szerint

egy állomás legnagyobb befektetése a tehetség és maga a műsor, amiben dolgozik. 

Ezeket azonban elhanyagolják a kijelzőkön. A miértjei messze vezetnek idehaza is, de "majd úgyis elmegy, minek építsem" mentalitás abszolút jelen van. Ha pedig nem is ezen gondolkodunk, akkor gondolkodjunk a zeneipar oldaláról: könnyebb eladni egy zenét, ha megjelenik az előadó és a dalcím egy kijelzőn, mintha csak önmagát próbálná eladni.

5.  Kell egy stratégia a szöveges tartalom megjelenítésére! A Jacobs Media által vizsgált hír és talk rádiók nagyon sok fejlesztést átemeltek zenei rádiók display használatából. Az elhangzó "beszélgetős blokk" egy-két fontos információjának képernyőre történő kiemelése nagy haszonnal kecsegtet.

6. Az új formátumok megjelenése a következő lépés. RDS-ben olyan címkéket is megadhatunk, mint a hip-hop, vagy R&B, de sokan ezt csak az 'other', vagy egyéb jelzővel elintézik. Az pedig a szekember szerint sem alternatíva.

7. Nézzük át a designunkat!
Jacobs is megjegyzi, hogy most is összeférhetetlenségek és következetlenségek hemzsegnek a vizsgált rádiókban, ezért nem tud tündökölni HD-n a rádió. Figyelembe kell venni, hogy a képeknek tökéletes minőségűnek kell lennie, akár vizsgálva a reklám blokk alatti támogatás lehetőségét is.

8. Végül Jacobs kiemelte annak lehetőségét, hogy ne csak HD1-ben, hanem HD2-ben, vagy HD3-ban is gondolkodjunk. Ezzel a lehetőséggel ugyanis szimultán sugározhatunk ugyanazon a sávon. 

Na, de álljon meg a menet!
"Korai az még!" - mondhatnánk és valóban az utóbbinak kisebb esélye van mostanában megvalósulni. Elsőre minden távolinak tűnik, de talán mégis könnyebben elhihető, hogy holnap (álló)képeket is sugározhat az autórádió, minthogy vezeti önmagát.
Ezért erre is az a legjobb módszer, hogy elébe megyünk a dolgoknak és elkezdünk konstruktívan gondolkozni arról, hogy milyen TÉNYLEGES lehetőségei vannak a jövőben a rádiózásnak.
Merjünk tovább lépni a 20 éves paradigmákon!!!

Természetesen ez a cikk nem vizsgálta azt a legkézenfekvőbb alapigazságot, hogy mindezen fejlesztéseket csak úgy érdemes vizsgálni, ha megbizonyosodunk arról, hogy ez nem veszélyezteti a közlekedés mindenkori biztonságosságát!
A rádió mindig is segíteni akart mind a közlekedésben, mind a hétköznapokban. A jövőben sem szeretnénk ártani semmilyen életnek és egészségnek!

Nagyon szeretnénk tudni a te meglátásaidról is!

Írj nekünk!

blog@42netmedia.com


A bejegyzés a Radioworld cikke alapján készült