Rádiózz telefonnal 3. - Messze a jövő? Szerinted! Szerinted?

Rádiózz telefonnal 3. - Messze a jövő? Szerinted! Szerinted?

Sok lehetőség tartogat még a mobil és a rádió buja kapcsolata.
Így viszont több a kérdés, mint a válasz.

Az elmúlt időszakban rádiós szemmel próbáltunk máshogy tekinteni az okostelefonunkra:
Egyrészt, mint közvetítő eszközre, másrészt, mint egy segédszerkesztőre.

Két olyan irány maradt, amivel nehezen tudunk még mit kezdeni.
Az okok között a nagyon kézenfekvő és húsbavágó “miből?” kérdés is ott van, de a még velőt rázóbb “minek?” is.

Mire is gondolok?

1.
A Radioworld angol nyelvű júliusi számában egy érdekes cikket fedeztem fel, pont akkoriban, amikor ennek a sorozatnak a második részét írtam.
A bejegyzés címében azt feszegetik, hogy melyik “app” segíthet az adáslebonyolításban a jövőben? (A cikk itt teljes egészében elolvasható)

A kérdés azért érdekes, mert ugyan eddig mobiltelefonok kapcsán beszélgettünk az alkalmazásokról, de jogos a kérdés, hogy mi van a tabletekkel?
Vajon mennyi idő kell, hogy egy stúdióban, vagy egy kitelepülős szettben csak két (vagy egy) tablet legyen?

Ha eljön ez a korszak, vajon mennyire lesz “eladható” egy rádiós kitelepülés egy szál tablettel, vagy telefonnal?

Lehet-e a rádiózás “illúzióját ugyanúgy fenntartani, ha “csak” ennyi technikát vonultatunk fel?
Lesz-e ugyanaz az érzés a közvetítőnek (a műsorvezetőnek), vagy a befogadónak (a hallgatónak) függetlenül attól, hogy látja-e a boszorkánykonyhát, vagy csak hallja?

2.
Szintén a Radioworld részéről megjelent egy ebook, amely kifejezetten a riporterkedés és az okostelefonok metszéspontjával foglalkozik.

Azon az izgalmas kérdésen túl, hogy kell-e ilyen technika mellett, még egyáltalán stúdiókat üzemeltetni, a kérdés az, hogy egy-egy ilyen közvetítésnek mekkora mértékben kell kivennie a jövőben a részét egy műsorfolyamon belül? Azaz a stúdió kapcsolja a helyszínt, vagy a helyszín a stúdiót?

Sőt, ha a műsorvezető, a riporter csak egy okostelefon segédletével ott lehet az események sűrűjében, akkor kell-e egyáltalán, hogy a statikusnak ható stúdióba visszakapcsoljanak?
Lehet-e egy műsort csak körkapcsolás szerű live tartalommal megtölteni?
Biztosítható-e így az adásbiztonság, de főleg a kérdés az: biztosítható-e az eredeti rádiózás érzete?

A könyv kifejti, hogy azzal a mobilitással, amit ezek az eszközök adnak, jobban tudnak fókuszálni a műsorkészítők magukra az eseményekre, sokkal jobban együtt tudnak lüktetni az eseményekkel.
Ez mindenféleképpen a pozitívumok közé sorolandó.

A mobilok szélesebb körű megjelenésével az etikai kérdések záporozhatnak még a fejünkben.
Ha már kezünkben a “hatalom” egy telefon képében, könnyen elérhető módon, akármikor használhatom?
Akármikor bekapcsolhatom és már közvetítek, vagy ugyanúgy egyeztetek a kezdésről, a hogyanokról, mint eddig? Nem válok rádiós paparazzová?

Megannyi kérdés, amire a jövő adhat választ, vagy éppenhogy MI!

Megszülethet az innováció itt Magyarországon, ahol az eddigi leleményt tovább gondolhatjuk.
Nem buhera piacvezető laptopokon megyünk kitelepülni, hanem dobunk egy merészet és egy újat a többiekhez képest, és kisebb eszközökkel gondolunk nagyobbat.

A lehetőség nálad van! Kvázi a kezedben.
Mutasd meg bátran nekünk, ha született belőle valami jó!