"Nekem ez a hobbim, és az örök szerelmem" - Staféta Lauscher Zoltánnal

Új rovatunk jelentkezik itt  42NET Blogon. Az ötlet nem új, de a terep igen, ahol ezt megvalósítjuk. Rádiósok adják egymásnak ugyanazt a tíz kérdést tartalmazó stafétát, hogy erőt merítsünk belőlük és ők is megtaláljanak valami olyat, ami régóta meg van nekik.
Elsőként Lauscher Zolit kerestem meg a Rádió88 reggeli műsorának szerkesztőjét és műsorvezetőjét, akitől megtanultam, hogy soha nem kell elhagyni azt, amit szeretsz, ahhoz, hogy otthon érezd magad.

1.Vissza tudsz emlékezni az első pillanatokra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Óriási érzés volt! Bizsergető, lenyűgöző, fantasztikus! Amikor először szólaltam meg, azt pedig lehetetlen leírni. Azonnal tudtam, hogy nekem ez kell, bármi áron.

2.Hogy emlékszel vissza, hogyan fejlesztetted magad az elején?

Hallgattam a tapasztaltabb és kezdő műsorvezetőket is, és figyeltem, tanultam, olvastam, igyekeztem a lehető legtöbb információt magamba szívni a Világból, és egyedi stílust kialakítani. Persze ez utóbbi ösztönös volt leginkább. Adni csak akkor tudsz, ha előbb kapsz.

3.Volt-e műsor álmod, és van-e még műsor álmod?

Volt, és még mindig meg van. Többször készítettem már tematikus zenei műsort oldies dalokkal (a rock and rolltól a diszkóig). Régi sztorik legendás előadókról, máig ható zenékkel, kérésekkel. Volt hogy havonta egy hétvégén át erre bulizott egy egész város. Nem csak az idősebbek! Egyébként is hiba leírni azt, aki elmúlt 50, vagy éppen 60 éves. Egyszer mi is leszünk annyi idősek – remélhetőleg. Most pihen a dolog, de ha valakit érdekel, beszélhetünk róla…. :)

4.Most hogyan fejleszted magad?

Rengeteget olvasok, filmeket, dokumentumfilmeket nézek, igyekszem „összerakni a képet”, hogyan is működik a Világunk, meg mi emberek. Így 40 évesen már dereng valami. Meg lejárok gyúrni, vazze.

5.Vissza tudsz emlékezni az utolsó pillanatra, amikor rádióstúdióba léptél? Mit éreztél?

Ma reggel éreztem hogy baromi meleg van, büdös, és azonnal ki kell szellőztetni. Meg azt, hogy ismét egy szép nap kezdődik, és mindig is ezt akartam. Mondjuk a ¾ 5-ös kelésről lemondanék. Ahogy mondogatni szoktam, a reggellel nincs semmi gond, csak egyedül az, hogy korán történik.

6.Meséld el mit adott az életedben a rádiózás?

A feleségemet egy rádióban ismertem meg, kollégák voltunk. Ezen kívül kitartást, tájékozottságot, felemelő, torokszorító pillanatokat, kínos és méltatlan helyzeteket, néhány remek kollégát és önbecsülést. Időleges népszerűséget, elismerő vállveregetéseket, meglepő találkozásokat, izgalmas interjúkat, életre szóló leckéket. Legújabban nyugalmat, biztonságot, kreatív, termékeny közeget, amire mindig is vágytam.

7.Hogy látod a rádiózás jövőjét?

Az emberek jelentős része még mindig „egygombos” rádiós. Nem fognak IP-címekkel, MAC addressekkel, jelszavakkal, egyebekkel tökölődni pl. az autóban. (Főleg amíg nincs benne mobilnet bontott tégla árában.) Így aztán az FM még jó ideig velünk lesz, de a net mindenképpen egyre inkább előre tör majd. A fiatalok is korosodnak, és előbb-utóbb érdekli majd őket, hogy mi történik a városban/faluban ahol élnek. A helyi infókat egy rádiótól kapod meg leggyorsabban. Ugyanakkor látnivaló az a folyamat, hogy a szakmaiságot képviselő emberek fogynak, és önjelölt „szakemberek” tűnnek fel a színen.

Sajnos ma Magyarországon az a szakember, aki azt mondja magáról, a másik meg ezt elhiszi neki. Emiatt valami nagy változásra lenne szükség, ami a gazdasági és egyéb környezet miatt egyelőre nem aktuális. Mindenképpen az egyediségben és a tartalomban látom a jövőt, mert ugye nem gondoljuk komolyan, hogy 2017-ben a „mi játsszuk a legjobb slágereket” és ennek az elkoptatott frázisnak a mutációi bármit is jelentenek a hallgatóinknak?Ja, és lehetne 300-nál több zenét használni, ezeket már úgyis mindenki rettenetesen unja. Tényleg.

8.Mivel inspirálódsz, ha úgy érzed „leeresztettél”?

Nem szoktam leereszteni, nekem ez a hobbim, és az örök szerelmem. Ha már nem örömmel megyek be a rádióba, akkor sem a műfajjal, hanem a főnökeimmel/kollégáimmal és/vagy a bérkifizetéssel nem stimmel valami. Tapasztalat, hogy ha ez többször megtörténik, rövidesen már nem dolgozom az adott cégnél.

9.Mi a kedvenc rádiód, vagy rádiósod, akitől sokat tanulsz, vagy tanultál? 

Lehet hogy furcsa, de nem rádiós példaképeim vannak/voltak, és most nem is említek neveket. Mindig a nagy tudású, gyors eszű, jó humorú, és szerény emberekre néztem fel. Aki csak jártatja a száját, izgágán bizonygatja, hogy ő mindent tud a Világról, mindenkivel dolgozott együtt, mindenhez ért, mindenkivel pacsiban van, mindent eltekerget a keverőn, mert az úgy nem jó, (én vagyok a hülye, bocs, még jó hogy jöttél) az általában a gyenge-közepes teljesítményét palástolja vakítással. A nagy számok törvénye alapján sokan be is dőlnek neki. Én nem. Tudás, műveltség, tájékozottság, elegáns szerénység, profizmus. Na, ez igen!  

10.Itthon szerinted melyik az a három rádió, akitől a legtöbbet lehet tanulni?

Nem tudok hármat mondani. A kilencvenes évek óta zajlik az egymás másolgatása, ami eleinte érthető volt, mert akkoriban itt még senki sem tudta, hogyan kell ezt csinálni. Ez nem azt jelenti, hogy most mindent tudunk, sőt!  Mindig a zárt nyúlfarm példáját emlegetem, ahol a belterjes reprodukció során egyre romlik a genetikai állomány, így előbb utóbb se füle, se farka nem lesz az egésznek. (Vagy éppen egyikből 4, a másikból 3, ami legalább annyira gáz.)  Mindnyájan tudjuk miről beszélek, csak ezt eddig nem mondta ki senki. Tessék új ötleteket kitalálni! Legyünk egyediek! Nincs új a Nap alatt?  Csak rajtunk múlik, és csak egy kicsit több energiát kell beletenni, hogy valami jó legyen, mintha csak simán letudjuk, mert „jóvanazúgy”.
Szerintem a Rádió 88 egész jó. :)

+1 Ki legyen a következő?

Ferenczy Balázs – Győr – Győr Plusz Rádió 100,1

DISCLAIMER: Zolivel egyébként még találkozhatunk, hiszen a Merengő című rovtunkban többször fel fog majd tűnni.