"Az egész hazai rádiós szakma egy sötét veremben ül" - UPDATE
Három napot töltöttünk Európa legfontosabb rádiós rendezvényén. Egy ilyen élmény felnyitja a rádiós szemét. Néha gyomorbavágó módon...
Olyan magyar rádiós szakembereket kérdeztünk meg, akik ellátogattak az idei Radiodays Europe-ra. És talán érdemes ezzel kezdeni:
Nagyon kevés ilyen kolléga volt!
Természetesen tisztában vagyunk a jegyárakkal, és nem is feltétlenül hisszük, hogy mindenkinek ott kellett volna lennie, DE egy ilyen kaliberű rendezvényre annak, aki profi, 2018-ban releváns rádiót szeretne EL KELL LÁTOGATNIA!
Középutas és pocsék, lélektelen rádiót pedig senki ne akarjon csinálni!
Sőt, nem csak erre érdemes elmenni, hanem még többre is!
Egy valami ugyanis biztossá vált:
a hazai rádiózás elkeserítően lemaradt már nem csak a nyugati, de a szomszédos országok nyújtotta színvonaltól.
Arra kerestük a választ a megkérdezettekkel, hogy vajon miért kell/szükséges a hazai szakmának részt vennie egy ilyan rendezvényen,mint a Radiodays, és szerettük volna tudni, hogy leszűrve a kint tapasztaltakat, hol tarthat a hazai szakma?
UPDATE:
A témában egyébként több, az elhangzottakat összefoglaló cikkünk is született a RADIOSITE-on.
A vasárnapi és hétfői összefoglalót ITT, a keddit pedig ITT lehet olvasni tele konkrétummal, és elhangzott európai tapasztalattal.
Olvasd el bátran ezt is!
PiDRó
Úgy fogalmaznék, hogy egy ilyen rendezvényen nem kell, hanem egyenesen muszáj ott lenni! Elmenni egy nemzetközi kiállításra, ahol számos broadcasttel foglalkozó szakmabeli jelen van akkora inspiráló erővel hat, hogy meghatározhatja a további hozzáállásod a szakma egészéhez. Ez a rengeteg pozitív gondolat, és ez a hihetetlen profi hozzáállás a saját makrokultúrádat is megváltoztatja, főleg, ha azt nézzük, hogy teljesen más területre helyeződik a fókusz nálunk és másra a tőlünk fejlettebb rádiózású országokba. Jelenleg a tartalom, mint alkotási ágazat hihetetlen fejlődésben van. Ha mi ehhez nem tudunk felnőni, akkor annyit tudunk elérni, hogy rácsodálkozunk és egyből rádöbbenünk, hogy ettől nagyon mesze vagyunk.
A Radiodays-en 1500 rádiós van jelen, velük találkozni olyan mintha ikertalálkozóra menne az ember: Mindenki pontosan tudja milyen a másik, mindenki ugyanazt gondolja, és hihetetlen inspiráló ez az egység. Aztán jön a már emlegetett döbbenet: a piacunk, de főleg a gondolkodásunk nem egy szinten mozog.
A Radiodays Europe 99%-a tartalom és 1%-a kapcsolatépítés. Ez azért fontos, mert nem a kapcsolatok miatt mész el, nem a termék bemutatásért utazol oda, vagy a rádió futtatásért. Azért veszel részt, mert tanulni szeretnél. Fejlődni.
Erre megkapod a felmismerést, hogy refaktorálnod kell a gondolataidat. Tudjátok, mindig is kerestem az új megoldásokat, próbáltam előremutató ideákat megvalósítani a hazai rádiózásban, de azt kell hogy mondjam, bennem most tudatosult, hogy mennyire
el vagyunk maradva Európához képest és mennyire súlyosak a problémáink!
A gond az, hogy addig terjed a látókörünk, ameddig ellátunk. Nem akarunk profikká válni, és amiről mi azt gondoljuk, hogy profi, az még 10 évvel ezelőtt sem volt az. Elképesztő, hogy tartalmilag,a világ mennyire máshol jár!
Ha nem tudsz újra meg újra tiszta lapot nyitni és nem tudsz újra meg újra megújulni, nem lehetsz soha profi!
Őszintén fogok beszélni: sokkolt a rendezvény, mert teljesen rossz vonaton ülünk. És ebben önmérsékletet kell tanúsítanom, és azt kell mondanom a blog és a RADIOSITE is rosszul állt bizonyos dolgokhoz. Az akarat meg volt a részünkről:
Meg akartuk és akarjuk mutatni, hogy máshogy, profibban, de főleg kreatívabban is lehet ezt csinálni. És ezt nekünk rádióknak kell tennünk!
Amikor például a podcastről beszélünk, akkor azt kell látni, hogy arról beszélünk, hogy ez egy fegyver a kezedben, amivel akár támadhatsz is...de eszetlen módon lehet vele vagdalkózni is, hogy jaj és pfúj nem kell ez a kezembe, mert nem fogok meg ilyet!
Nekünk magyaroknak hihetetlen fehér állományunk és szellemi erőforrásaink vannak, de mégis
az egész hazai rádiós szakma egy sötét veremben ül!
Néha gyújtunk egy kis gyertyát és örülünk magunknak, hogy megláttunk valami derengést, de egyébként fogalmunk sincs, hogy mi zajlik az országhatár, de olykor a saját stúdiónkon kívül. Műsorvezetők úgy ülnek be, hogy nem tudják még az elköszönésüket, úgy indulunk az évnek, hogy nincs koncepciónk marketing szempontból.
És óriási tisztelet azoknak, akik legalább próbálkoznak. Viszont amíg a "jó van az", meg a "minek erőlködjünk, úgyis mi vagyunk a leghallgatottabbak" érvek kerülnek elő, ezt nem lehet teljes lelki nyugalommal rádiózásnak hívni.
Ez a megcsúfolása annak, amiről máshol csillogó szemmel, igazi rádió őrültek beszélnek!
Viszont egy valami biztos: Én hiszem, hogy csak fel kell ráznunk magunkat és képesek leszünk ugyanazokra, vagy még különbekre, mint a most előadó, vagy a Radiodays-en előadó más országbeli társaink.
PiDRó és Mucsányi Marianna (Fotó: Kőrösi Tamás)
Mucsányi Marianna
A Kossuth Rádió csatornaigazgatója
Vajon miért sír a jövőkutató 3 éves kislánya?
Nem, nem azért mert nem éri fel a polcot, és nem tudja levenni a plüssmackóját....az keseríti el, hogy nem tud track-et váltani az Alexával. Abban nő fel, hogy a mesterséges intelligencia a rendelkezésére áll, ha kell elmondja a mesét, megkeresi és lejátsza a kedvenc zenéjét. Ha rákiált a lakásban elhelyezett telefonra - hey Siri, call dad! -, máris beszélhet az apukájával.
Nem kell tudnia semmit a világról, nem kell ismernie a számokat, a betűket, és máris olyan eszközöket használ, amelyekről az előtte született generációk hallani sem akarnak. Ez a kislány tíz év múlva a kereskedelmi rádiók legértékesebb célcsoportjának tagja lesz. Vajon hogyan fog “rádiózni”? És hogyan fogják az ő igényei átalakítani a rádiós piacot, tartalmat, mi kell ahhoz, hogy a tíz év múlva rádióműsort készítők egyáltalán megértsék a feladatot?
Sok egyéb mellett olyan fórumok kellenek, mint a Radiodays Europe - ahol kiderült,
valamennyien egy hajóban evezünk,
keressük azokat a lehetőségeket, amelyek átformálhatják a rádiót, megújíthatják a tartalmat, felhasználhatják a technológiai újdonságokat annak érdekében, hogy ez a több mint száz éves platform megtartsa piaci pozícióit.
Huszár Dávid
A RADIOSITE főszerkesztője
Azért tartom jónak, ha valakinek lehetősége adódik részt venni egy ilyen rendezvényen, mert kurrens tudásra tehet szert technika, programming és marketing területekről, olyan emberektől, akik a rádiós szakma világszínvonalát képviselik. Szerintem minden rádiós életében van olyan pont, amikor arra vágyik, hogy bárcsak hasonlót tudna előállítani, mint a Z100, a Kronehit vagy épp a Mix Megapol. A Radiodays Europe-on az ehhez szükséges know-how egy része elsajátítható, és a mai megoldások mellett a jövő technológiáiról és szolgáltatásairól is tájékozódni lehet.
Száraz Endre
A 42NETMedia Support csapatának vezetője
Bajáki Gábor
Miért nincs nálunk csak gyerekeknek szóló rádió, akár FM-en is? �
Hogyan volt képes a Studio Brussel úgy közelebb kerülni a hallgatóihoz és ingyen reklámot kapnia több médium felületen úgy, hogy a fagyosabb időszakokban kicserélték a szignálparkot és az RDS kijelzést is Studio Brrrrrrrusel-re?
Beszélgessünk!
blog@42netmedia.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
