A világ legegyszerűbb húzása, hogy maradásra bírd a hallgatóidat

A világ legegyszerűbb húzása, hogy maradásra bírd a hallgatóidat

Nem is gondolnánk, hogy aprócska dolgoknak, kis félmondatoknak milyen ereje van, amikor adásban vagyunk. Erről írt cikket a Tommy Ferraz a Voizzup alapítója, korábbi rádiós programigazgató.

birdmaradasraheader.jpg

Forrás: Gem & Lauris RK on Unsplash

Sokszor nem is vagyunk tisztába azzal, hogy milyen hívó ereje van a szavainknak, amikor adásban vagyunk. Arról már biztos gondolkodtál, hogy egy-egy jól megválasztott szónak milyen hatása lehet - a szavak ereje, ugye.
Ezért hangoztatják lépten-nyomon, hogy a műsorra, megszólalásra bizony fel kell készülni.

Éppen ezért nem kell meglepődni azon, hogy

...ha arra biztatjuk a hallgatóinkat, hogy

  • maradjanak tovább,
  • csatlakozzanak újra este, esetleg
  • hangoljanak ránk,

akkor az nagyobb elérést és több hallgatással töltött időt eredményez. 

Emiatt persze spanyolviaszért is kiabálhatnánk, de ne tegyük!

Helyette azonban tegyünk fel egy-két ellenőrző kérdést:

  • Mikor mondtuk ki utoljára, hogy a "folytatásban maradjon velünk!"?
  • Akkor is ilyen bénán hangzott, mint most leírva?
  • Volt-e benne tényleges szándék, hogy marasztalni akarjuk, vagy csak berögződés volt?
  • Agyaltunk-e mostanában másfél percnél többet egy-egy megszólalás lezárásán különös tekintettel a folytonosság fenntartására?
  • Akartunk-e igazán kedvet csinálni más kollégánk műsorához?
  • Egyben gondoltunk-e a műsorfolyamunkra, nem csak a "műsoromra és a többiekére"?

kép

Tommy Ferraz mindennek alátámasztására három emlékezetes alkalmat emelt ki bejegyzésében. 

  • Az egyik Spanyolország történelmi napja volt. Ekkor ez hangzott el: 

Az elnök a következő órában bejelentést tesz a nemzetnek. A Moncloa (elnöki hivatal) nem kommentálta a bejelentés tartalmát. 

- mindezt egy news&talk rádió műsorvezetője mondta egy reggeli műsorban. 
A pletykák és spekulációk azonnal elindultak. Néhány perccel a bejelentés előtt a hallgatók száma az egekbe szökött. Így nem hagyták ki, amikor  Juan Carlos király lemondott.

  • Egy holland news&talk rádió tavaly fejlesztette ki mobil applikációjára a breaking news funkciót. Az első élesített üzenetek között volt ez a hír:

Robbanás a brüsszeli repülőtéren.

Ez a felugró üzenet hozta a legnagyobb kiugró növekedést a hallgatók számában. Amikor a szakember megvizsgálta az adatokat azt látta, hogy az elérés jelentősen felülmúlta az átlagot

  • Aztán itt egy rémálomszerű helyzet:
    Adásban vagy és a hallgatók sorra kezdenek hívni, hogy nem hallanak túl jól. Valami galiba van az adóval! Aztán kiderül, hogy a javítási munkák évekig tartanak. 
    Két választásod van:
    Vagy lehúzod a potmétert és hazamész, vagy maradsz és tolod azoknak, akik online vannak. A példánkban szereplő rádiónál ez megtörtént és az utóbbit választotta. Megkétszereződött a mobilappon hallgatók száma. Érdekes módon nem akkor történt ez, amikor az interferencia jelentkezett, hanem akkor, amikor a músorvezető, ha szaggatottan és alig érthetően is, de meghívta a hallgatókat, hogy jöjjenek át a mobilalkalmazásra.

Legyünk tisztában annak erejével, hogy, ha valamit erővel, érzéssel és meggyőződéssel mondunk, akkor annak ereje van!

Ha szeretnénk, hogy a hallgatóink hosszabb ideig velünk maradjanak, adjunk nekik egy jó okot erre.
Négy dologra azonban vigyázzunk:

  • nem mindegy mikor mondjuk
  • nem mindegy hányszor mondjuk
  • nem mindegy hogyan monjuk
  • nem mindegy, hogy ki mondja

Te hogyan szoktál elköszönni?
Írd meg nekünk és szívesen összegezzük a többiekét!