A világ legegyszerűbb húzása, hogy maradásra bírd a hallgatóidat
Nem is gondolnánk, hogy aprócska dolgoknak, kis félmondatoknak milyen ereje van, amikor adásban vagyunk. Erről írt cikket a Tommy Ferraz a Voizzup alapítója, korábbi rádiós programigazgató.
Forrás: Gem & Lauris RK on Unsplash
Sokszor nem is vagyunk tisztába azzal, hogy milyen hívó ereje van a szavainknak, amikor adásban vagyunk. Arról már biztos gondolkodtál, hogy egy-egy jól megválasztott szónak milyen hatása lehet - a szavak ereje, ugye.
Ezért hangoztatják lépten-nyomon, hogy a műsorra, megszólalásra bizony fel kell készülni.
Éppen ezért nem kell meglepődni azon, hogy
...ha arra biztatjuk a hallgatóinkat, hogy
- maradjanak tovább,
- csatlakozzanak újra este, esetleg
- hangoljanak ránk,
akkor az nagyobb elérést és több hallgatással töltött időt eredményez.
Emiatt persze spanyolviaszért is kiabálhatnánk, de ne tegyük!
Helyette azonban tegyünk fel egy-két ellenőrző kérdést:
- Mikor mondtuk ki utoljára, hogy a "folytatásban maradjon velünk!"?
- Akkor is ilyen bénán hangzott, mint most leírva?
- Volt-e benne tényleges szándék, hogy marasztalni akarjuk, vagy csak berögződés volt?
- Agyaltunk-e mostanában másfél percnél többet egy-egy megszólalás lezárásán különös tekintettel a folytonosság fenntartására?
- Akartunk-e igazán kedvet csinálni más kollégánk műsorához?
- Egyben gondoltunk-e a műsorfolyamunkra, nem csak a "műsoromra és a többiekére"?
kép
Tommy Ferraz mindennek alátámasztására három emlékezetes alkalmat emelt ki bejegyzésében.
- Az egyik Spanyolország történelmi napja volt. Ekkor ez hangzott el:
Az elnök a következő órában bejelentést tesz a nemzetnek. A Moncloa (elnöki hivatal) nem kommentálta a bejelentés tartalmát.
- mindezt egy news&talk rádió műsorvezetője mondta egy reggeli műsorban.
A pletykák és spekulációk azonnal elindultak. Néhány perccel a bejelentés előtt a hallgatók száma az egekbe szökött. Így nem hagyták ki, amikor Juan Carlos király lemondott.
- Egy holland news&talk rádió tavaly fejlesztette ki mobil applikációjára a breaking news funkciót. Az első élesített üzenetek között volt ez a hír:
Robbanás a brüsszeli repülőtéren.
Ez a felugró üzenet hozta a legnagyobb kiugró növekedést a hallgatók számában. Amikor a szakember megvizsgálta az adatokat azt látta, hogy az elérés jelentősen felülmúlta az átlagot
- Aztán itt egy rémálomszerű helyzet:
Adásban vagy és a hallgatók sorra kezdenek hívni, hogy nem hallanak túl jól. Valami galiba van az adóval! Aztán kiderül, hogy a javítási munkák évekig tartanak.
Két választásod van:
Vagy lehúzod a potmétert és hazamész, vagy maradsz és tolod azoknak, akik online vannak. A példánkban szereplő rádiónál ez megtörtént és az utóbbit választotta. Megkétszereződött a mobilappon hallgatók száma. Érdekes módon nem akkor történt ez, amikor az interferencia jelentkezett, hanem akkor, amikor a músorvezető, ha szaggatottan és alig érthetően is, de meghívta a hallgatókat, hogy jöjjenek át a mobilalkalmazásra.
Legyünk tisztában annak erejével, hogy, ha valamit erővel, érzéssel és meggyőződéssel mondunk, akkor annak ereje van!
Ha szeretnénk, hogy a hallgatóink hosszabb ideig velünk maradjanak, adjunk nekik egy jó okot erre.
Négy dologra azonban vigyázzunk:
- nem mindegy mikor mondjuk
- nem mindegy hányszor mondjuk
- nem mindegy hogyan monjuk
- nem mindegy, hogy ki mondja
Te hogyan szoktál elköszönni?
Írd meg nekünk és szívesen összegezzük a többiekét!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.