10 tipp arrra, hogy hirtelen jól érezd magad a műsorod előtt, közben, de akár után is

Általában sandán felhúzott szemmel nézünk a coelhói magasságokba törő tanácsokra, pláne olyanokra, amelyek olyat ígérnek, mint a mai címünk. Pedig nem feltétlenül erről van szó!
Mutatjuk!

Kezdjük a kályhától!
Néhány kutatással már bebizonyították, hogy az agyunk bizonyos területei aktivizálódnak, ha jót teszünk.
Sőt!

A jócselekedet csökkenti a testben a stresszt, és olyan pszichológiai változásokat idéz elő, amelyeket tudományos eszközökkel is mérni lehet

- írja a Focus On Blog legutóbbi bejegyzésében.
Persze mindez megmagyarázható azzal is, hogy amikor adunk, akkor az agyunk endorfint, azaz boldogsághormont termel. Ez nem csak csökkenti a fájdalomérzetet, de még euforikus élményt is képes okozni, a jó hír emellé az, hogy ez akár 12 órán át is tarthat. Emellett pszichológiai alapja is vannak ennek a gondolatmenetnek, mégpedig az, hogy evolúciósan arra vagyunk kódolva, hogy elfogadásra áhítozzunk. Ez pedig kölcsönösségi alapon működik:

Ha mi segítünk, akkor joggal számíthatunk arra, hogy mások is fognak.

Miért fontos ez nekünk?

Ha innen közelítjük meg a munkánkat, akkor bármennyire is nem érzed éppen, de színtiszta ADÁS-ról, de sokkal inkább adakozásról szól.
Túl nem magyarázva a dolgokat, de azt is megkockáztatnám, hogy azért imádjuk a munkánkat, mert egyfajta endorfinfüggőséget okoz az, hogy naponta adunk.
Élményt, információt, zenét, de talán a legfontosabból adsz: magadból egy szeletet!

Akárhogy nézzük az időd és a személyiséged a legfontosabb értéked és egy rádióadás alkalmával ebből adsz a legtöbbet a téged hallgatóknak. A dolog csak azért nehézkesebb, mert nem látsz azonnali visszacsatolást a munkád, az adakozásod hatásáról, de ha érkezik annak gyermeki arccal tudsz te is örülni. Az is egyfajta adakozás, csak az már a hallgató részéről.

Ezért kellett a kályhától indulnunk, mert az endorfin és pszichológiai alapú magyarázzatól nehéz lett volna megértenünk, hogy miért vagyunk így összedrótozva. 
Ezért, ha legközelebb leeresztve érezzük magunkat, vagy kevés motiváltsággal ülnénk a mikrofonhoz fontos, hogy emlékeztessük magunkat, hogy

alapvetően nem munka miatt tesszük, hanem azért, hogy adjunk.

(Forrás: Unsplash)

A Focus On Blog bejegyzése alapján pedig itt van néhány trükk és tanács - alapozva a kutatásokra -, amivel gyorsan "generálhatjuk" ezt a fajta jókedvet, amely majd feldob minket az adás elejére. Mindezeket pedig egy olyan MRI vizsgálatra is alapozták, amelyben azt vizsgálták, hogy az agy bizonyos területei igen aktívak jószívű, empatikus cselekedetek közben. Ezeket a részeket pedig főleg emberi interakcióval lehet lázba hozni.

Mindezeket gyakorolhatod a rádióban a süketszobára várva, vagy a pénztár Oszi bátyámnál, ahol üdítőt veszel műsor előtt. A lényeg, hogy arra hangolódjunk rá, hogy alapvetően egy nemes feladat a miénk, mégha ezt elmagyarázni egy idegennek hosszabb idő is lenne, mint végrehajtani!

A rádiózás csodálatos! Jó ada(koz)ást kolléga!

Forrás: Focus On Blog.
Köszi az inspirációt!