"...a tapasztaltabb kollégák nélkül mi sem lehetnénk sehol" - Bemutatkozik Tálas Péter Csongor

"...a tapasztaltabb kollégák nélkül mi sem lehetnénk sehol" - Bemutatkozik Tálas Péter Csongor

Tálas Péter Csongorral, - vagy, ahogy sokan hívják "Tálaspétercsongorral" - még a 88-ban volt szerencsém együtt dolgozni.
Akkor került egy nagy rádióhoz, és most majd' egy évvel utána, meghallgatva őt, megmutatja, hogy mit tesz az ember tehetségével, ha egy támogató közegbe kerül: kibontakoztatja.
Csongor 25 év alattiként is tudja mivel akar foglalkozni, nagy részét veszi ki a 88 social media innovatív fejlesztéséből, sőt megmutatja azt, hogy másik szenvedélyével a bűvészkedéssel hogyan lehet egy "új lábat" növeszteni, ha az érvényesülésről van szó.

talaspetercsongorheader.jpg

1.Mikor fogalmazódott meg először benned, hogy a rádiózással szeretnél foglalkozni?

Általános iskolás voltam még, nagyjából hetedikes, amikor egy osztálykirándulás pont a születésnapomra esett. A szüleim megjelentek Budapesten és én csak annyit tudtam, az az ajándék, hogy eljöttek értem, azonban apukám hozzátette, szeretne bemutatni egy kedves „ismerősének”. Néhány percnyi autókázás után mit sem sejtve léptem be az akkori Juventus rádió stúdiójába, amelyet rengeteget hallgattam apukámmal együtt. Dénes Tamás volt, aki az akkori Egérút című műsor házigazdájaként vezetett minket körbe a stúdióban. Mondanom sem kell, hogy azok a kérdések, amiket apukámnak tettem fel korábban a rádiózással kapcsolatban, nyilván nem jutottak eszembe kislányos zavaromban, de az, hogy ezt megszervezték nekem, hatalmas hatással volt rám, illetve arra, hogy később ezzel foglalkozzak. A stúdió légköre, és hogy élőben találkozzak azzal a bizonyos hanggal, akit addig csak a rádióból hallottam, azt hiszem életem egyik legmeghatározóbb élménye volt.
Később, a középsuli elején a kecskeméti Bolyai János Gimnáziumban kerestek új sulirádióst, és azt hiszem ez indította el a lavinát.

2. A kezdeti lépésekben, hogyan próbáltál tenni azért, hogy beteljesítsd ezt a vágyadat? Hogyan fejlesztetted magad?

Természetesen egy gimnáziumi iskolarádióban nem a legnagyobb elvárás, hogy profi rádiós tartalmat állítson elő az ember, azonban én mindig erre próbáltam törekedni. Furcsán néztek rám páran, hogy szabadidőmben nekiálltam sweepereket gyártani, műsorstruktúrát kitalálni arra a napi kétszer 20 percre, de akkora volt bennem már akkor is a tenni akarás, hogy rengeteg időt öltem bele a dologba. Azt hiszem ’kimaxoltuk’, legalábbis a ballagás után sok-sok ilyen visszajelzést kaptam, utána pedig azért költöztem Szegedre, hogy rádiózást tanulhassak az egyetemen, kommunikáció és médiatudomány szakon. Ezzel egy időben a Szegedi Egyetemi Rádió csapatába is jelentkeztem. Az egyik kitelepülés során voltam egyébként jókor jó helyen, és egy kedves hölgy megismerése segített hozzá, hogy a Rádió 88-hoz kerülhessek. Kapás Csillának azóta is hálás vagyok.

3. A kezdetekben milyen rádiókat hallgattál?

  • Juventus
  • Sláger
  • Music FM

talaspetercsongor4.jpg

4. Szerinted van különbség aközött, hogyan rádiózik a te generációd, és aközött, ahogyan a "régiek" csinálják?

Abszolút. Úgy gondolom, amellett, hogy a rádiós piac is igen gyorsan változik, természetesen a fiatalabb műsorvezetők szemlélete, stílusa, hozzáállása is más lehet, mint bárkinek, aki teszem azt már tizen’ éve dolgozik a szakmában. És ezt természetesnek is gondolom. Mint ahogyan azt is, hogy a tapasztaltabb kollégák nélkül mi sem lehetnénk sehol.

5. Szerinted mennyire fontos a közösségi médiás kontent egy rádiónak?

Nagyon. Nem kétséges. A social média világának folyamatos és gyors változása mellett nem hiszem, hogy a rádió lenne az a platform, ami kikerülhetné a trendek követését ebből a szempontból. Szerintem egy jól működő social média felület kizárólagosan pozitív irányba lendítheti a rádió arculatát, a műsorokat, vagy akár a hallgatói véleményeket, visszajelzéseket. Más kérdés azonban, hogy egy műsorvezetőnek van-e plusz energiája teszem azt egy helyi rádiónál, hogy az adás gyártása mellett megfelelően odafigyeljen még erre is. Nem véletlen, hogy egyre több vállalatnál külsős cégek felelnek a megfelelő social médiás tartalmak előállításáért, kezeléséért.

6. Szerinted mi tehet valakit jó rádióssá?

Kitartás és alázat. Ez az első két szó, ami eszembe jut. Tudom, elcsépeltnek tűnhet, mindenki ezt mondogatja, de mindenféle magasztos gondolatot mellőzve, ha nincs meg az emberben a tisztelet a hallgatók, a munkatársak, a rádiózás iránt, akkor gyorsan bukik a dolog. Nyilván ezen kívül nem ártalmas, ha az embernek van egy különleges stílusa, személyisége, de az előbbiek nélkül én biztos nem kezdenék bele a dologba.

talaspetercsongor2.jpg

7. Mit szeretnél még megtanulni az öreg rókáktól?

Bármit. Mindig is örömmel tölt el, ha bárki elmesél egy sztorit, megoszt velem valamit a rádiózással kapcsolatban, vagy pláne ha egy tapasztaltabb kollégával vezethetek műsort. Nem csak sokat tanulhatok ilyenkor, de elképesztően inspiráló is tud lenni egy-egy ilyen alkalom.

8. Hogyan látod? Milyen lesz a rádió 15 év múlva?

Ötletem sincs. Abban azonban biztos vagyok, hogy a digitális technológiáé és az internetes megoldásoké lehet a jövő. Rengeteget volt szó erről már itt az oldalon is. Én biztosan azok táborát erősítem, akik amellett állnak, hogy borzasztó gyorsan változnak a rádiózási szokások, más tartalmat fogyasztanak szívesebben az emberek, és ha a -mint mindig- elérhetetlennek és távolinak tűnő nyugati rádiók példáit nézzük, már Európán belül is nagy lemaradásokban lehetünk, ha nem figyelünk oda az igényekre.

9. Szerinted a kortársaid környezetében mennyire népszerű a rádió?

Nagy elkeseredésemre egyre kevésbé. Legalábbis a klasszikus formája. Biztosan merem állítani, hogy meg lehet találni a rádiózásnak azon formáját, amellyel rengeteg fiatalt érhetünk el. Csak hogy ne menjek messzire, példa lehet a podcast is. Az tény, hogy egyre több rétegre tagozódik a fiatal korosztály is, és nehéz egy igazán sok igénynek megfelelő és sokakat elérő analóg adást készíteni, de ez azt hiszem inkább csak megoldandó probléma, mintsem akadály a rádió(so)k számára.

talaspetercsongor1.jpg

10. Érzelmileg mit ad neked a rádió, és te mit tudsz adni általa?

Borzasztó nehéz ezt átadni, pláne írásban, bár azt hiszem ezt sokan megértik. A rádió nekem kis korom óta van jelen az életemben, ráadásul a kezdetekkor egy misztikus, elképzelhetetlen, varázslatos dolog volt számomra. Az pedig, hogy most a másik oldalon ülhetek, és ha csak néhány emberben is, de hasonló érzést válthatok ki, a legjobb érzés a világon. Természetesen hozzá tartozik a dologhoz, hogy egy-egy pozitív hallgatói/szakmai visszajelzés után -talán sokak nevében írhatom, hogy- azt érezhetjük, nincs lehetetlen. Imádom! :)

11. Kortársaid közül kinek a munkáját ismered el?

Bárkiét, aki veszi a bátorságot, hogy a mikrofon mögé üljön. Már ehhez is sokszor hatalmas akarat és kitartás kell.

12. Szerinted 15 év múlva a rádiózásból fogsz élni?

Én lennék a legboldogabb. :) 
Ha ennyi idő múlva nem is feltétlen a mikrofon mögött, de valamilyen formában mindig szeretnék kötődni majd a rádiózáshoz.