Néhány jele annak, hogy szakmai temetőben vagy

Beszéljünk arról a szélsőséges helyzetről, amikor azt érzed, hogy váltanod kell, de főleg a szakmai jövőd szempontjából! Nem a munkakörülmények miatt, nem a társaság miatt, nem a főnököd miatt, hanem azért, mert ezt kívánná a fejlődésed...

(Forrás:Annie Spratt on Unsplash)

...és szentül hiszem, hogy habár ez a legnehezebb, de a legjobb helyzet.
Nehéz, mert ilyenkor többet örlődik legbelül az alkotó szellem, ilyenkor keresünk a legtöbb kifogást tudatosan, vagy tudattalanul. 

A JobAngel blogon találtam egy pont ugyanezzel a témával foglalkozó bejegyzést, amit a mi szakmánkra is átültethetünk. Az itteni szerző is azzal kezdi az írását, ahol mi is becsatlakoztunk: 

van pár olyan speciális faktor, amikor akármilyen jól el is vagy a munkahelyeden, muszáj lenne váltani, a későbbi karriered – de akár csak szimplán a szakmai jövőd érdekében.

- olvasható a JobAngelen.

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a helyzetet nézzük, hogy mikor érezhet hasonlót az ember:

• Ugyanazok az emberek
• Ugyanazokat a napi rutinokat végzik évek óta

És az a helyzet, hogy ez a munka lehet a legtökéletesebb számunkra, imádhatjuk is, talán még jól is fizethet (?) a probléma viszont annyi, hogy hamar beszűkülhetünk a szerepünkbe.

Mit jelent ez?

• Nem látod a szakmád/ a rádiózás egészét, mert csak a te adott munkahelyed létezik
• Nem ismered a piacot, nem tudod más cégek valójában hol tartanak
• Csak akkor tudsz fejlődni, ha a céged vezetése úgy dönt, hogy fejleszt
• Nincs kapcsolatod a szakmával, csak jobb esetben egy nagyon szűk körrel, velük is jórészt online

Ismerős?

Gyorsan fűzzem ide, hogy eszem ágában sincs bújtogatni senkit, egyszerűen csak annak lehetőségét szeretném fellibbenteni, hogy amit te kényelemnek gondolsz - vagy rosszabb esetben mantráznak neked - az lehet még egy ködös szakmai temető.

A bejegyzés tanulsága szerint is

a szakmai temető a fejlődési lehetőségek hiánya.

És a legizgalmasabb(???) az egészben az, hogy ez fel sem tűnik. Sikereket érsz el, megy a műsor, nincs különösebb szakmai gondod és még talán pénz is akad - vagy legalább lehetőség, hogy keress - de a probléma akkor jelentkezik, amikor valamilyen külső behatás miatt arra kényszerülsz, hogy mégis új helyet keress. 

Miért baj ez?

Az álláskeresés viszontagságaiban jössz rá, hogy habár tökéletesen végezted és végeznéd a munkád, de más szerepkörben, más szakmai szereplőnél vagy előről kell kezdeni mindent, vagy el sem jutsz odáig, hogy megmutathasd mit tudsz, mert a fent emlegetett okok miatt nem látsz rá a szakmára és elbuksz az elején.

Innen a JobAngel két utat rajzol fel:

1. Mit tehetünk ez ellen?

Röviden:

Nem baj, ha nem tartasz ott ahol a szakma, elég, ha tudod, hogy a szakma hol tart!

Iratkozz fel szakmai hírlevelekre, olvass mértékadó szakmai arcokat, - abszolút nem hazabeszélve -, de kövess szakmai blogokat, oldalakat, járj konferenciákra, workshopokra, vagyis 

Kövesd a szakmai trendeket!

Sőt!
Ezt a fajta önképző attitűdöt megpróbálhatod átültetni a céged egészére. Ha felismered, hogy nem halad a hely, akkor

• próbálj egyes folyamatokat kézbe venni, felpiszkálni.
• Alkalmasint keress a vezetőkkel más pozíciókat/feladatköröket! 
• Kezdj el kapcsolatokat építeni a szakmával zárt, vagy nyitott Facebook csoportokban, LinkedIn-en vagy más online, de akár offline felületen is!
• Figyeld az álláshirdetéseket még akkor is, ha nem keresel semmit!
  Tudni azt, hogy a területünkön mit várnak el máshol - akár külföldön is - vagy tudni azt, hogy a rokonterületeken mi kellhet, ha esetleg arrafelé kacsintgatnánk nagy előnyt jelent. Egy hirtelen jött változás esetén nem érhet felkészületlenül minket a helyzet...

2. Mi van akkor, ha már bekövetkezett a baj?

Nyilván azonnal el kell kezdeni felszedni azt a tudást, ami szerinted is, de főleg a felvételiztetők szerint is hiányzik. Ha ez azonnal nem is hoz sikert egy valamit azonnal megtehetsz:

Aktivizáld a kapcsolati hálód!

Ez nem kuncsorgás, nem sündörgés, hanem azért teszel, hogy a megélhetésed megmaradjon. Egy kérdés pedig még nem szívesség kérés...csak egy kérdés. 
Emellett természetesen kell egy remek önéletrajz, - ahol nem a hossza, hanem az összerakottsága adja meg remekségét - amibe nem mellékesen érdemes beleírni, hogy milyen olvasottságunk, terveink vannak még. Ez egyfajta elkötelezettséget tükröz. Az önéletrajztól mindenféleképpen többet ér egy profi demó, vagy portfólió, amit fel tudsz mutatni.

Végül specifikusan valamit rádiózásról:

Amíg mi magunk sem teszünk azért, hogy többnek tűnjünk a befektetők, a vezetőség szemében, addig ne is várjuk, hogy több pénzt, vagy megbecsülést adjanak nekünk.
Meg kell mutatnod, hogy rádiósként is több vagy egy beszélő fejnél!

Sok sikert kívánunk és remek fejlődést!
Hidd el, azzal, hogy Te előrébb lép, maga a szakma is tesz egy lépést előre, az pedig csak a helyzetünket erősíti.

A bejegyzés a JobAngel hasonló tematikájú cikke alapján készült.
Olvassátok bátran más írásait is!