Miért van a rádióban minden dalnak majdnem ugyanolyan hossza?

Miért van a rádióban minden dalnak majdnem ugyanolyan hossza?

Annak ellenére, hogy van, aki nap mint nap ezzel/ezekkel a dalokkal dolgozik mindannyiunkat érdekel a kérdés:
Miért kb. 3 perces majdnem minden dal a rádióban?
Erre próbálunk ma választ adni.

dalokhossza.jpg

A Wired online magazinban Rhett Allain cikke alapján teszünk erre kísérletet.

Mielőtt azonban belekezdenénk egyetértőleg összekacsintunk Veled, ha most felcsattantál, hogy a Pink Floyd dalaival, vagy a Led Zeppelin örökérvényűivel mi lesz?
Az smafu?
Nem beszélve a Guns 'n' Roses November Rainjéről, amit szerintem egyenesen a rádiósok megmentésére írtak, ha a méltóság megőrzéséről, vagy egy súlyosan pangó tüdőről van szó éppen...

A dolog azonban egy fokkal egyszerűbb, mint gondolnád.

A dalok hossza a fonográfon alapul.

Ezen a klasszikus eszközön értelmezhető az egész jelenség. Itt eleinte henger alakú, kicsit a cilinderhez hasonló valamiken rögzítették a zeneszámokat. Viaszhenger.
Később megjelent a 10 hüvelykes lemez formátum. Ezek a lemezek 78 fordulat / perc sebességgel forogtak, és körülbelül 3 perces zenét tartalmazhattak. Ez a formátum népszerű volt a hatvanas évekig, amikor megjelent a 45-ös korong.
A 45-ös egy kisebb lemez, amely 45 fordulat / perc sebességgel forgott - így a név.
Azonban csak "körülbelül 3 percig" tartottak.

Ahhoz, hogy ezt a kb. 3 percet megértsük szükség van arra, hogy kicsit megvizsgáljuk a lemezek és azoknak látjátszásának működését:

A felvétel az ún. groove-okról szól. Ezeket a kis bemélyedéseket, barázdákat használják, hogy a lemezbe "vésve" azokon megszólaltassák az adott dalt.
Itt egy alap fotó a cikkből, ami szemlélteti ezeket a barázdákat:

A tű ezen barázdák között siklik, és a bemélyedések lehetnek mélyebbek és szélesebbek két átlós irányban. A tű irányának ezen két változata megfelel a bal és a jobb sztereó csatornák hangjának.

Egyébként bocsánat, tudom ám, hogy ez nem a legjobb szemléltető módszer, talán megkérjük egyszer Tóth Petit, hogy írjon erről egy cikket...

Ha esetleg lenne egy hangmérnök, aki ezt az egész folyamatot, mint a rádiózásunk ősi alapját elmesélné, azt szívesen vesszük.
blog@42netmedia.com

Ahogy a lemez pörög, ezek a bemélyedések spirálisan vezetik a tűt a korong középpontja felé.
Készíthető szűkebb spirál, ez eredményez hosszabb dalt.
Ehhez viszont a barázdákat is vékonyabbra kell vésni, viszont így kevesebb lesz a dinamikus tartomány az adott műben.
Tehát a 45-ös lemez "fizikai határai" miatt maradt ez a körülbelül 3 perc a kezdetekben.

Változott a dalok hossza az évek alatt?

Ott tartunk jelenleg, hogy a dalok hossza azért 3 perc, mert a 45-ös lemezre kb. 3 percnyi anyag fér...jó minőségben.
Viszont mi történt később?

1982-ben már lehetőség nyílt arra, hogy CD-t használjanak, amire jóval több hasznos perc fért fel...volna.
Akár 20 perces dalokat is rögzíthettek - volna - és elküldhették - volna - a rádióknak.
Ez viszont nem történt meg.
Mégis egy hangyányit változott a helyzet.
A dolog jobb megértéséhez nézzük ezt a hipnotikus erejű táblát:

dalokhossza_chart.jpg

Forrás: Wired

Valahogy pont az látszik, hogy a dalok 1960-tól jelentősen hosszabbak, mint előtte. Ez köthető a 45-ös megjelenéséhez, amiből pedig arra következtethetünk, hogy 

A kiadók bevállalták a minőség romlást a hosszabb dalok érdekében.


Aztán mostanra oda értünk, hogy 1990 óta az átlagos dalhossz már 250 másodperc körül van...ez kb. 4 perc...

És a végére egy kis érdekesség:

A világ jelenlegi leghosszabb kiadott zenéjét a The Flaming Lips jegyzi. 2011-ben adták a csudás című 7 Skies H3 dalt, ami kereken egy napig, azaz 24 óráig tart. 
Összesen 13 példányban jelent meg egy valódi ember koponyából kialakított pendrivenon. Mindössze 5000 dollárt kóstált egy ilyen felvétel.
Mivel gyorsan elkapkodták az eredeti "lemezeket" kiadták egy hevenyészett "legjobb pillanatokat" összesítő 50 perces sűrítményt. Ezt már CD-re és digitális formátumra szánták.

És itt a vége, mert habár pontos megfejtés nem érkezett arra, hogy miért olyan hosszúak a dalok amilyenek, az alapot megtudhattuk. A gramofonból indul ki minden. Aztán onnantól már lehet megszokás, hagyomány, a zenei tervezés betokozódása, a köré épült ipar, bármi.
Ha van tipped, vagy pontos információd, kérünk ne tartsd magadban!

Köszönjük!

Forrás: Wired és Recorder