(Eddig) Miért nem jövedelmezőek a podcastek?
Ahogy a podcastek hallgatótábora növekszik, úgy növekszik szépen lassan az ott hirdetni vágyóké is. Igaz, nem ugyanolyan mértékben, de legalább itt is megjelent a pénz. És, hát van, hogy jól jön a kicsi kis pénzecske...
(Forrás:Photo by Joseph Gonzalez on Unsplash)
Mondjuk ilyesmi bevételért, - még arányaiban is - tapsikolnánk idehaza.
Az Interactive Advertising Bureau és a PricewaterhouseCoopers jelentése szerint a podcast hirdetési bevétele tavaly óta 85% -kal nőtt, és 2017-re elérte a 220 millió dollárt. És ez is csak az 1%-a a hirdetési piacnak?
Így joggal kérdezik:
hogyan lehetne növelni a podcastek értékét, és egyáltalán hogyan lehetne jövedelmezőbbé tenni őket?
Két trendet kell először látnunk ezzel kapcsolatban:
- A nagy márkák - még??? - nem hirdetnek podcastekben. Kisebb e-kereskedelemmel foglalkozó cégek már jócskán, - és ha magyar léptékkel nézzük, akkor nem is olyan kicsik ők - de ez még mindig nem egy Gilette, vagy egy Audi.
- Minden hirdetést a műsorvezetők olvasnak fel. Bár létezik egy olyan korábbi felmérés, miszerint az ilyen "házigazdázott" hirdetések a leghatékonyabbak, de valahogy ugyanígy lehetett az 50-es években a tévében is, mikor fahangon olvasta fel a műsorvezető a reklámokat. Azóta már túlnőttünk ezen, és jó lenne, ha a podcastekben is így lenne.
Ráadásul fontos megjegyezni, hogy kódokat, kuponokat nagyon nehéz hangzó formulában eladni. Talán érdemes lenne ebbe egy kis ötletet belevinni.
Van ebben egy ördögi láncolat is:
A podcastek nem lesznek népszerű hirdetési formák, amíg a nagy márkák, mint a Coca Cola, vagy az Adidas nem döntenek úgy, hogy ez jó hely a professzionális márkaépítésük számára. És ez nem fog megtörténni, amíg nem mérhető rendesen a hirdetések hatékonysága.
Ma még senki nem tudja mit is jelent egy podcast közönsége valójában. Általában a letöltéseket szokták nézni, de az nem mutat meg semmit igazán.
Aztán itt van egy másik kihívás is:
A tévében és a rádióban többé-kevésbé létezik egy "átlagos közönsége" a műsornak. Ez, az átlaga azoknak a fogyasztóknak, akik a műsor egészét nézik, vagy hallgatják. Ez kicsivel több, mint amennyien a reklámot fogyasztják. Mindez azért lehet, mert a klasszikus platformoknak az élvezői folyamatosan cserélődnek: elkapcsolnak, elhangolnak. Így a fogyasztás nagyjából megegyezik a show teljes hosszában. A podcasteknél viszont ezt nem lehet kiszámolni, mert egy-egy hosszabb, vagy másoknak érdektelenebb interjú, műsor közben sokan lemorzsolódnak, így lehet, hogy el se éri őket a podcast végén található hirdetés.
A mérés fejlesztésére az Apple tette eddig a legnagyobb erőfeszítést. Ha az iPhone-okon keresztül tudná rögzíteni a hallgatottsági adatokat, akkor ez lenne a legjelentősebb előrelépés az iparágban. A következő legnyilvánvalóbb jelölt a podcastok mérésére a Nielsen, aki a tapasztalattal, módszertannal és technológiával rendelkezik a munkához.
És már dolgoznak is az ügyön...
Ha ez a két cég meglehetősen hiteles mutatókat tud felmutatni, akkor a podcastek végre(???) működő hirdetési közegként létezhetnek. Érdekes módon szakértők szerint ez kevesebb műsorral fog járni, mert a hirdetők úgyis a nagyoknak adják a pénzt, a kicsik meg belefáradnak a nélkülözésbe.
Viszont a több pénz magasabb színvonalat jelent, és az csak jót jelent!
Forrás: Mediapost
u.i.:
Egyébként ide kívánkozik az éppen hattyú táncát járó Soundcloud utolsó próbálkozásainak egyike. Most a BeatStars-szal fogott össze és az igazán menő epizódokat, SoundCloud fájlokat fizetőképessé tette.
Hogyan?
Nézd meg a videón és keres sok pénzt:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.