Egy csodálatos történet a köszönet erejéről

Tony Blackburn egy igazán régi motoros az angol rádiós disc jockey-k között. 1964 óta aktív. Most mégis olyat tett, ami inkább előre mutat, mint vissza a múltba. 
Egy fantasztikus történet a "köszönöm" erejéről!

(Forrás:BBC)

Mr. Blackburn egyébként az egyik legismertebb rádiós arc az Egyesült Királyságban. Több, mint 50 évvel ezelőtt csatlakozott a BBC-hez, ő volt az első műsorvezető az induló TOP 40-es adóban, a BBC Radio 1-on. 
- Egyébként pont a BBC Radio 1 50 éves szülinapja kapcsán készült egy helyes videó, ahol az öreg úr fel, s alá csalingázik abban az épületben, ahol a régen a műsort vezette, keresve a stúdióját, vagy annak a helyét :) - 

74 évesen azt gondolnád, hogy már mögötte van minden, pedig ez koránt sincs így.
Hol rádiózik még?

• Egy helyi kereskedelmi rádióban Kentben
• A BBC két helyi adóján
• Európa leghallgatottabb rádiójában a BBC Radio 2-n, ahol heti egyszer vezet egy műsort Sound of Sixties címmel. 

És, ha ez a fajta tűz és szeretet nem érdemelne maximális tisztelet, akkor el kell róla mesélnünk, hogy tökéletesen halad a korral. Például van egy Twitter fiókja is. 81500 követővel és közel 70 ezer tweettel. Igencsak termékeny!
Bár a felületen sok az önpromó, vagy szponzor megjelenés, sőt még igencsak butácska vicceket is találhatunk, de van egy hatalmas érdeme!

Ez az a sáv, amikor a Sounds of Sixties adásban van a BBC Radio 2-n, és habár a műsor reggel hatkor kezdődik Blackburn ragaszkodik hozzá, hogy élőben csinálja.
Mindezek után pedig, minden héten, a műsor végén...

Hihetetlen!

Remélem jól érezted magad!

- válaszolta Gary-nek, aki éppen Romániát utazta körbe miközben hallgatta a show-t. 

Remélem élvezted!

- tweetelte Alannek, aki azt írta, hogy sikerült elkapnia az egész műsort. 

Ennek az embernek semmi szüksége arra, hogy megköszönjön bárkinek is bármit. Egy élő legenda, de látva a Twitter fiókját inkább rajzolódik ki egy udvarias úr képe, mint egy túlságosan elfoglalt sztáré. Nem mellesleg beszámolók szerint a való életben is ilyen. 

Valószínűleg mindenkinek van egy jó példája egy emberre, aki szeret köszönetet mondani. Fred Jacobs tanácsadó és technikai szakértő a Tony Blacburn példáját bemutató Radio Assistant cikkben emleget egy másik jó példát:

Megemlítenek még egy edmontoni rádiót is, a 102.3 Now Radio-t, amelyben minden adásban megszólalónak van egy előírása: 

Meg is lett az eredménye: A hallgatottsági verseny élére ugrottak!

Szóval van mit tanulnunk Mr. Balckburntől, annak ellenére, hogy könnyen mondhatod, hogy persze neki van ideje irkálni mindenkinek, de nekem/nekünk mindent IS meg kell csinálnunk egy adás körül. 
Lehet, hogy van okod ezt mondani, de ebben a kedves történetben két dolgot nem lehet negligálni. Egy földhöz ragadt, materialista szemléletet és egy magasztosabb valamit:

1. Az a fajta interakció, amit egy ilyen szimpla köszönöm jelent elévülhetetlen és súlyos előnyöket rejtegethet magában a hallgatók figyelméért és szeretetéért folytatott "harcban". 
2. És ez talán a legfontosabb: Egy olyan alázatra tanít meg téged, amiben újra láthatod és érezheted, hogy kikért, kiért csinálod ezt az egészet. Hogy minden egyes megszólalás mögött ott egy EMBER, aki hallgatja, akinek lehet ez jelenti a napjának egyik fénypontját!

Így, nekem is nagy tanítás volt ezt a bejegyzést megírni, és ebből tanulva én is szeretném megköszönni, hogy elolvastad.

Jó rádiózást Kolléga!

Forrás: Radio Assistant