Álljunk meg egy szóra: Vegyél még egy kis levegőt
A megfelelő légzéstechnikát nem lehet elég sokszor gyakorolni. Íme egy újabb adag gyakorlat!
Megfelelő bemelegítés után jöjjön egy kihívás:
a H hangzó igen sok levegőt pazarol, ezért különösen nehezek azok a gyakorlatok, ahol sokszor találkozunk ezzel a hanggal, különösen szókezdő helyzetben.
- kezdjük a mechanikus számolást 300-tól, ügyelve a levegő beosztására. Aki 320-ig is eljut, érezze magát a haladó csoportban!
- újabb nehezítésként 320-tól kezdődjön a számolás, 340-ig eljutóknak egy hatalmas gratula J
- ugyanezt lehet gyakorolni a 600 és 700-al.
A szépirodalom kedvelőinek is szeretnék kedvezni, hiszen rengeteg vers használható légzőgyakorlatként is.
Néhány jól ismert klasszikus Montágh Imre gyűjtéséből:
- Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panasza (levegő két soronként)
- Mándy Stefánia: Csendíts rá (levegő versszakonként)
- Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal (ez két nagyon hosszú szólam, levegővétel: „lelkét kileheli” után)
Kortárs költők közül Nagy Bandó András művei között is lehet csemegézni:
Azonos alaplevegőkre:
- Nagy Bandó András: Mondóka (levegő 4 soronként)
- Nagy Bandó András: Öreg őznek nénikéje (versszakonként)
Pótlevegőkre:
- Nagy Bandó András: Malomdalom (soronként pótlevegő)
Persze a lista végtelen...
Hamarosan megkeressük a „saját hangot”, kipróbáljuk a különféle hangadásokat is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
