Húsvéti NAGY cikksorozat: A rádiózás elsorvasztja a zeneipart I.

Húsvéti NAGY cikksorozat: A rádiózás elsorvasztja a zeneipart I.

A zene és a hozzátartozó iparág halálát már sokan, sokféleképpen vizionálták.
Tudtátok, hogy a rádiót is gyanúsították?
Bizó Gábor tanulmányának kivonata.
radio.jpg

A következőképpen alakult ez az aggódás, mondhatni ez a zeneipar "jaj-evolúciója":

  • A rádiózás megöli a zenét
  • A másolás megöli a zenét
  • A digitális tömörítések megölik a zenét és a rádiózást

Még a szakdolgozatom írása közben bukkantam az ezt fejtegető Médiakutatós bejegyzésre. Különösen érdekes most tanulmányozni, amikor a zeneipar a streamingnek köszönhetően fellendülőben van
Korábban az okozott nehézséget, hogy az illegális letöltések miatt megcsappantak a lemezeladások.

A zene...immateriális jószág, a digitális jelrögzítés és az internet mint terjesztőfelület megjelenése pedig nemcsak a szellemi termékek végtelen reprodukálhatóságát tette lehetővé, de a másolatok terjedésének korlátozása is jóval nehezebben oldható meg.

- írja Bizó Gábor értekezésében. 
Ez mára annyiban módosult, hogy a kézzelfoghatatlan jellege ugyan megmaradt, de a streamingnek köszönhetően mégis fellépet egyfajta exkluzivitási érzet.

A cikk írója felidézi, hogy a múltban is sokszor féltették már a zenét: a gramofon megjelenésével az élő zene iránt aggódtak, a gazdasági világválság közepette bekövetkező lemezeladások csökkenésében pedig a kereskedelmi rádiózást látták mumusnak, ezért csak effektíve magas jogdíjak ellenében engedték sugározni dalaikat.
A zenészek végül mindegyik helyzetből kivágták magukat.

oldmusic_1.jpg

Olyannyira tudak alkalmazkodni ehhez az "új műfajhoz", hogy a rádiót a marketingjük elsőszámú eszközévé tették.
Erre egyébként - már itthon is - lassan intézményesített törekvések vannak, aképpen, hogy a lemezkiadók törvényileg próbálják ráerőltetni bakelitjeiket az állomásokra. - Lásd például korábban a 2011. évi CVII. törvény 21. §-ában rögzítették, hogy a „lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.” - 

Most viszont, egy hasonló átalakulásnak lehetünk szemtanúi, amikor a streaming az "intézményesített rosszá" kezd válni, karöltve a Youtube-bal, úgy hogy a rádió is veszít népszerűségéből - írja Bizó.

rsz_kazetta.jpgItt nem bírom ki, hogy ne térjünk ki az egyik kedvenc részemre:
Az 1960-as években egy ún. platformkonvergencia zajlódott le a rádió-vevőkészülékek és mágneses hangrögzítő berendezések között.
Innentől egy eszközön egyesült a zenehallgatás és a zenerögzítés. Így a rádió műsorok rögzítése jelentősen egyszerűbbá vált. Ennek egyébként maguk a rádiók is cinkosokká váltak. 1966-ban a Petőfin például elindult az Ötórai tea c. műsor, aminek tracklistjét előre közölte a műsorújság. Igaz az eredeti lemez, vagy kazetta még jobban szólt, de kiiktatódott egy láncszem: a terjesztők kiestek a játékból. Ennek egyik eredménye például, hogy egy 2011-ben publikált amerikai tanulmány szerint (Hossain, 2011) a hordozható rádiómagnó, a boombox volt az utóbbi ötven éve leggyorsabban terjedő technológiai eszköze. Hét évvel az első lejátszó 1969-es piacra kerülése után az amerikai családok közel kétharmada (63 százaléka) rendelkezett ilyen készülékkel. A rádiók ontották magukból az új dalokat, az emberek pedig felvették. A dual deck-ek megjelenésével ezek sokszorosítása is megoldhatóvá vált. 
Sőt a kompakt kazetta volt az a platform is, amelyen a hangrögzítés története során először egyszerre voltak jelen a zenei albumok és a privát felvételek. Ezzel pedig a presztízs értéküket is egy szintre hozta. Ezt követően a műsoros kazettán lévő hanganagot is ugyanúgy a sajátjának kezelhette bárki, mint a saját otthoni felvételét. Egy tulajdonos pedig nem csak birtokolja a tulajdonát, hanem rendelkezik is vele. Lemásolhatta, kölcsön adhatta, sőt juttatások fejében tovább másolhatta, úgy, hogy neki is megmaradt közben. 
Ezzel a tartalom elvált a hanghordozótól.

Aztán jött a CD....innen folytatjuk!