2017. már 23.

Családi Kör: A Majka-gate utózöngéi

írta: akosmikos
Családi Kör: A Majka-gate utózöngéi

"Összeültettük" a zenei szerkesztőket

Az őszinteség híve vagyok. Erre törekszem. A Majka hírig most gondolkodóba ejtett engem és másokat is.
Ez a Családi Kör! Ez lesz a családi kör!
family.jpg

Kezdjük azzal, hogy Majoros Péter igazából tényleg csak hagyta kiszaladni körmeiből az internetre a benne futó gondolatokat. Az ő oldalát is meg lehet(ne) érteni.
Dolgozik, tesz, halad és nem alakul úgy, ahogy szeretné.
Ismerős ugye?

Pedig csak annyi kellett volna/kellene, hogy mi rádiósok a "hülye" zenészeknek is elmondjuk, hogy mi van? Miért KosziJanka megy és miért nem az Elefánt - a fenti képnek nincs köze ehhez...pedig lehetne.

Az őszinteség

Amikor "kirobbant" az "év cicaharca balhéja" akkor az első tervünk az volt, hogy majd Majkát megkérdezzük, hogy azt mondja: "oszt miért?"
Persze, hogy NULLA válasz nem érkezett. Mondjuk mit lehetne még ehhez hozzátenni? 

Aztán a terv az volt, hogy majd egy Facebook Live!-ot hozunk létre, ahol elbeszélgetünk mi rádiósok, és a zenészek. Jó ötlet, de idő hiányában ez még várat magára - tényleg, aki szeretne ilyesmiben részt venni szívesen vesszük.
Merthogy!
Megkerestünk néhány zenei szerkesztőt, vagy zene ügyben döntéshozót rádióktól, jelesül olyanokat, akik producerek, zenészek, vagy csak DJ-k és feltettünk nekik néhány kérdést a "Majka-attack" kapcsán.
Most idág jutottunk DE! A jövőben a Ti tippjeitek alapján is ez a téma megérdemel egy kerekasztal beszélgetést, amit vagy online, vagy fizikai valójában szeretnénk megvalósítani. Úgy gondoljuk szükség van erre, hogy tisztává, érthetővé tegyünk néhány dolgot.

A zenei szerkesztők

Most, három zenei döntéshozó - csak Nacsa úr miatt fogalmazok így :) - válaszolt sebtiben a kérdésekre. Volt, aki ebben a cicaharcban nem akart részt venni. Megértem. Majd az érdemi részben.
Tóth Péter Miskolcról a Rádió M-ből, Ádori Péter Szolnokról az Aktív Rádiótól és Nacsa Norbert Szegedről a Rádió88-ból mondta el a véleményét.

pityor.jpg

(Tóth Péter)

Az interjú(k)

Mit gondolsz Majka nyilatkozatáról? Főleg úgy, hogy a ti rádiótokban mennyire jellemző egy Majka dal?

Tóth Péter:
Nyilván nem igaz, hogy nem hallgatnak az emberek rádiót. És de! A fiatalok is hallgatnak.
Mi pl. játszunk Majkát is, de nem mindegyik kislemezt, és nem is mind való mindegyik rádióba. Egyik előadó mindegyik dala sem.
A siker mérője amúgy sem csak a rádiós játszás ma már. Rengeteg előadó van akár itthon is, akiket pl. szinte semelyik rádióban nem hallasz, mégis tele a naptáruk fellépéssel.
A megoldást az jelenthetné, ha lennének tematikus FM adók, de ennek a kultúrája mintha sosem létezett volna itthon.
Mondjuk egy R&B adó, ahol mehetnének az egyébként itthon is erős hiphop szcéna dalai.
Az itthoni formátumokban viszont nem lehet kiszolgálni mindenkit egyformán jól. A többformátumúsághoz meg kis ország vagyunk, nem tudna eltartani sok rádiót a piac. Kellene, de nem bírná el. Ördögi kör.
Majka a saját mércéjét, formátumát figyelembe véve elégedetlen, ha így tekintünk rá: igaza van, hogy keveset játsszák a dalait a rádiók. A másik oldalról nézve viszont nem biztos, hogy annyira mainstream, hogy mindenhol ott kell lennie. Az új dal ugyanakkor jól lavírozik ezen a határszélen, amit szerintem a hazai rádiók díjazni is fognak.

Ádori Péter:
Most mondhatnám, hogy átfutott az agyamon, hogy mennyire hülye vagyok, mert a korábbi időszakban, mikor csak mulatós volt a youtube toplistán, akkor én helyette például Majka dalokat szerkesztettem adásba. Mindezt félretéve a helyén kezelem ezt a Facebook posztot. A közösségi média arról szól, hogy elérést generálj, amihez a sarkos megfogalmazás, a vita hozzásegít. Egy általános kinyilatkoztatás erre nagyon alkalmas, és mint a politikában, itt is működik a populista megközelítés, mert hülye az a néhány kivételezett „nagyember”, aki eldönt dolgokat és nem ért hozzá.

Ha az alapfelvetésből indulok ki, hogy a fiatalok nem hallgatnak rádiót, akkor ezt is megkérdőjelezem, mert például az általam szerkesztett, nem a legfiatalabbakra célzott rádióval a 18-29 éves korosztály kb 60%-át érjük el heti szinten, ami nem azt jelzi számomra, hogy a fiatalok nem hallgatnak rádiót. De ez a mondat mindjárt felvet két újabb kérdést. Az egyik, hogy kit számolunk fiatalnak? A 10-14-éveseket? A 18 alattiakat? Amikor felkérés jön a rádióba vagy valamelyik kollégához, hogy "sulibulit" kellene csinálni, nagyon nem mindegy, hogy általános iskolai, középiskolai, vagy fősulis/egyetemi buliról van szó.
Az általános iskolások sokszor olyan zenéket kérnek, amiket még a youtube-on is nehéz elsőre megtalálni, mert némelyiknek 150-500-as nézettsége van.
A másik felvetődő kérdés, hogy kik tartoznak egy rádió célcsoportjába? Kikhez próbálunk szólni az adásunkkal?

Nacsa Norbert:
Majka dalait játszuk. Most kezdtük el például a Király Viktorral közöset preferálni.
Suttyóság leszólni mindenkit. Pláne úgy, hogy ráadásul médiában él és pontosan tudni kell, hogy mit jelent a nézettség/hallgatottság és a Youtube megtekintés szám.

a_dori.jpg

(Ádori Péter)

Szerinted a rádiós szakma mennyire tartja a kapcsolatot a kiadókkal, streaming szolgáltatókkal? Milyen a viszonyunk egymáshoz?

Tóth Péter:
Mi a kiadókkal napi/heti/havi kapcsolatban állunk. Attól függően, hogy ki milyen gyakran jelentet meg dalt, hisz az újdonságokat tőlük kapjuk.
A streaming szolgáltatók viszont más miatt érdekesek. Náluk nem csak magyar megjelenésű zenéket hallasz, illetve a fiatalabb korosztály zenehallgatási szokásait is leképezi, most már egy elég nagy mintán. Nem utolsó sorban hosszú távon sok hallgatót vehet el, pl. azzal, hogy ő könnyen lehet tematikus. Sőt, teljesen személyre szabott.

Ádori Péter:
Az egész rádiós szakma nevében nem tudok válaszolni, maximum a magam nevében, illetve az általam ismert és elismert kollégák nevében, ami nem fedi a teljes rádiós szakmát. Mert valljuk be, mi rádiósok is tudunk találni olyan rádiókat, ahol nem értjük és találjuk a koncepciót, hogy kihez is akarnak szólni, mit is szeretnének. De azok, akik odafigyelnek a rádiójukra, van koncepciójuk, tudják, hogy kinek és mit szeretnének, ők nagyjából napi kapcsolatban vannak a kiadókkal, hiszen folyamatosan kapjuk az új dalokról az értesítést. Már ha az adott kiadónak, előadónak fontos a rádiós játszás. Emellett mindenki figyeli a streaming adatokat, a nemzetközi trendeket, zenei listákat és próbál naprakész lenni, sőt, próbálja azt is figyelni, hogy mi lesz a következő sláger.

A viszonyunk egymáshoz, vagy egymással? Érdekes felvetés. Szerintem alapvetően többségében jó a viszony a kiadókkal és a zenészekkel is. Persze mindig vannak kivételek. Amire pedig visszautalnék, hogy ha az adott kiadónak, előadónak fontos, hogy szóljon a rádióban. Korábban olvastam valahol, hogy a magyar lakosság döntő többsége a lottó főnyereménytől várja élete jobbra fordulását, és ugyanebből a felmérésből kiderült az is, hogy ezeknek az embereknek a fele mindezt úgy teszi, hogy nem is ad fel szelvényt. Néha kicsit ezt érzem egyes hazai zenészeken, kiadókon, menedzsmenten is. Sopánkodnak, hogy az ő zenéjük nem megy a rádióban, de egy rádiónak se küldték el, hanem várják, hogy a rádió majd kéri a zenét. Sőt, van, aki arra se reagál, ha kérik tőle a zenét.

Egy saját példa. Hétvégén hallottam egy francia zenét, ami megtetszett. Megmutattam a kollégáknak is, nekik is tetszett. Gondoltam, próbáljuk meg. Ma írtam egy mailt a francia kiadónak, a válasz 30 percen belül érkezett a dallal. Év elején írtam az egyik Eurovízióra pályázó dal kapcsán illetékesnek, hogy egész jónak tűnik a dal, bemutatnánk, ha elküldik. Mivel egy hétig nem jött válasz, felhívtam telefonon is, hogy elküldhetné. Meg is beszéltük, hogy küldi. Mind a mai napig várom. Viszont amíg a döntő többség együttműködik, küldi az újdonságokat és törekszik a jó kapcsolatra, akár még nemzetközi sztárok esetében is, addig szerintem egy rádiós kolléga sem fog térden állva könyörögni egy-egy dalért, hanem beszerkeszt mást.

Nacsa Norbert:
A viszony vegyes. Van aki veszi a fáradtságot és kommunikál velünk és van akit egyáltalán nem érdekel. Mondjuk megértem, mert rém pici piac vagyunk.
Nem számítunk sokat.
Egyébként szerintem mindegy, hogy mit és mennyit kommunikál. Ha egy dal jó/sláger, akkor játszuk, ha nem, akkor nem.

El lehet röviden magyarázni egy zenésznek, hogy miért nem játszák a dalát?

Tóth Péter
El lehet.
(Kösz Péter! - a szerk.)

Ádori Péter
Szerintem igen. Ahogy hallgatóknak is el lehet magyarázni, hogy ez vagy éppen az miért nem szól. Kezdjük egy már korábban említett fogalommal, a célcsoporttal. Ez akár rádiónként változhat, de nagyon fontos tisztázni. Mint ahogy azt is tudni kell, hogy nincs két egyforma ember, teljesen egyforma ízléssel. Régen az aktuális főnökömnek mondtam, hogy amit ő hallani szeretne, azt CD-nek hívják, amire összegyűjti a kedvenc dalait. De a barátainak megmutatva, minden zenénél lesz olyan, akinek az éppen annyira nem fog tetszeni. Egy profi rádióban nem az szól, amit a zenei szerkesztő, vagy a műsorvezető szeret, hanem az, amit a célcsoportjának  a döntő többsége szívesen hallgat meg. Mert a rádió a reklámbevételből él, amihez a hirdetők által elérni szándékozott célcsoportból próbálja a lehető legtöbb hallgatót megcélozni és elérni.

Ami pedig még fontos, hogy olyan zenéket szerkesztünk be, amiket a célcsoportunk döntő többsége nem utasít el. Mert hiába rajong valakiért az ország lakosságának 1/3-a, ha a 2/3-nál kiveri a biztosítékot. Az az egyharmad elég ahhoz, hogy a netes listák elején legyen? Bőven. Viszont a 2/3 nagyon sok ahhoz, hogy ha elkapcsolnak, akkor a rádió elveszítse a hallgatóit és a bevételeit. Ezért a rádiók igyekeznek tesztelni a zenéket, és kiválasztani azokat, amiket a célcsoportjuk döntő többsége nagyon szeret, szívesen hallgatja, illetve egyáltalán nem utasítja el.

Akinek tehát nem megy a dala, annak valószínűleg azért nem megy (ha elküldte egyáltalán a rádiónak), mert a rádió által meghatározott célcsoportnak nem felel meg, vagy a célcsoport ismeretében kialakított zenei arculatba nem illeszkedik.

Nacsa Norbert
Lehet röviden, de nehezen érti meg, ha nincs képben.
Elég sokat vitáztam az elmúlt évtizedekben. HA nem tudja mit jelent egy rádió formátuma, arculata, akkor kár hozzákezdeni.
Az ilyesmit röviden le szoktam zárni.

nacsa.jpg

(Nacsa Norbert)

Egy ismert zenész esetében hol van a határ a játszás és a nem játszás között?

Tóth Péter
A világsztárság nem biztos, hogy azonnali belépő a játszási listákra. Miért is lenne az? Csinált már Rihanna és Madonna is szar zenét.
Ha egy rádió tesztel, akkor a határ egyértelmű: átment, vagy nem ment át. Ha nem, még másodszorra, harmadszorra átmehet. Aztán néha túl gyorsan jön ki 2 kislemez egymás után… nekünk gyorsan, mert lehet, hogy valójában szándékosan, hisz Amerikában vannak formátumrádiók és lehet, hogy több különbözőnek is készít dalt. Ilyen esetben nekünk azt lehet játszani, ami a mi formátumunkba a legjobban illik, a következőt már nem biztos. Egy biztos: mindent nem lehet játszani.
De nem ez a nehéz. Hanem, hogy itthon mindenki a biztonságra játszik, nehogy véletlenül eltekerjen a hallgató. Így rémesen sok lett az egyforma rádió. Kicsit ki kellene mozdulnunk a komfortzónánkból.

Ádori Péter
Fogas kérdés. Hol húzzuk meg az ismert zenész fogalom határát? Majka a közel 400 ezer Facebook lájkolóval már az, vagy Madonna közel 19 millióját vesszük alapnak? Mindezt azért vetem fel, mert akár tetszik a hazai zenészeknek, akár nem, a hazai rádiók zenei világát is a világsztárok, a nemzetközi zenék határozzák meg, és a hazai zenék bizonyos értelemben csak tölteléknek számítanak. De alapvetően az ismert és az ismeretlen zenészek esetében is ugyanott van a határ a játszás és a nem játszás között. Először is legyen a rádiónál a zene, az illeszkedjen a zenei arculathoz, és minimum ne utasítsa el a hallgatók többsége.

Hogy egy példát mondjak. Van egy rádió, ahol meghatározzák a zenei arculatot, hogy dinamikus, lendületes zenéket játszanak. Akkor a legnagyobb hazai sztár, akinek addig minden dala rotációba került, ha kihoz egy borongós, lassú dalt, nem kerül be az új dallal, mert az nem illeszkedik az arculathoz. Vagy ha egy zenei teszten az új dal elbukik, mert a rajongók ugyan továbbra is szeretik, de az új zene a nem rajongó hallgatóknak nem nyeri el a tetszését. Ez pedig nem hazai sajátosság. Gondoljunk csak vissza arra, hány egy slágeres nemzetközi előadót ismerünk, akinek volt egy jól tesztelő dala, de se előtte, se utána nem sikerült még egy ugyanolyat összehozni.

Hogy még személyesebb példát mondjak, félre téve a rádiós mindennapjaimat, kesereghetnék azon, mint producer, hogy a szerintem jól sikerült electro house zeném egyik hazai rádióban sem szól. De erre semmi alapom nem lenne, mert el se küldtem nekik, hiszen tudom, hogy nem illeszkedik az arculatukhoz. Ezzel szemben például Franciaországban az adott stílust preferáló regionális adónál az adott hónap TOP listáján 3. volt Avicii és David Guetta mögött és az éves listán 19. Mert az ő koncepciójuknak és célcsoportjuknak megfelelő volt a track. De ettől még nem hülyék a hazai rádiósok, hogy ők nem játszották. Akkor tartanám őket annak, ha játszották volna.

Szerintem azt kellene megérteni, hogy a rádió teljesen másként működik, mint a streaming. A streaming szolgáltató is reklámból és/vagy havidíjból él, de ők úgy működnek, mint egy személyre szabott kívánságműsor. Amit X vagy Y hallani akar, ahhoz hozzácsapják a reklámot, és ott nem számít, hogy a rajongótábor többszöröse ki nem állhatja ugyanazt az előadót vagy zenészt. Egy rádió a műsorfolyamba tud reklámot elhelyezni, és ott sem akármennyit. Nálunk nem csak az számít, hogy mekkora a rajongótábor, hanem az is, hogy ne legyen ellentábor, aki elkapcsol.

Nacsa Norbert:
Ha jó és sláger, akkor játszuk, ha nem jó, akkor pedig nem. Ez tök egyszerű!

A beszélgetés természetesen nem ennyi, és most csak három zenei döntéshozónak jutott hely, de a Facebook csoportunkban pédlául Kalácska Gábor, Pavlovics "Pégé" Gergely, Tóth Péter (a Csongrád megyei) vagy Csőszi Viktor is.
Csatlakozz ehhez, vagy máshoz is, szívesen vesszük.
Hamarosan találkozunk!

Szólj hozzá

majka merengő családi kör